Lukács Béla kereskedelem- és iparügyi miniszter úr őkegyelmességének, az 1896-os millenniumi kiállítás főcsoportbizottsága elnökének Willheim Adolf, a Mutual Life Insurance Company főfelügyelőjének tervezete a Gellért-hegyen létesítendő "Acropolis" és egy villamos világítású kolosszális "Hungária" szobor építéséről. 1893. január 13.

[Közölte: Vadas Ferenc, "Milleniumi piramis és Gellért-hegyi Akropolisz," Budapesti Negyed (1994.1)]

Kegyelmes uram,

legalázatosabban alulírott megemlítette tegnapi referátumában a millenniumi kiállítás főcsoportjainak legutóbbi, 20-i üléséről kegyelmes Zichy Antal gróf úrnak egy javaslatát, amely arról szólt, hogy "Pantheon"-t kell létesíteni a Gellért-hegyen.

Bármennyire is dicséretesnek látszik első pillanatra ennek a gondolatnak a kivitelezése a millenniumi kiállítás alkalmából, ez csak félmegoldás ahhoz képest, mit ténylegesen kivitelezni kellene, hogy a magyar honfoglalás, az Árpádok és Szt. István emlékét minden időkre megörökítse. Legalázatosabban alulírott bátorkodott Őkegyelmességének és Dr. Wekerle miniszterelnök őkegyelmességének e hó 13-án (16-i utóirattal) egy tervezetet benyújtani, amely nagyobb igényt támaszthatna a teljességre, mint Zichy gróf úr fent említett javaslata. Javaslatom szerint a Gellért-hegyen építeni kellene

1.) egy ión stílusú "Akropolis"-t, mely hivatott lenne magába foglalni a múlt művészeti, ipari stb. nevezetességeit, valamint a királyok, hadvezérek, hősök és szellemi nagyságok szobrait, képmásait stb. a múlt századokból. Az "Akropolis" oromzata a magyar történelem jeleneteit örökítené meg szoborművekben, az árkádok pedig dicsteljes történelmi epizódokat ábrázolnának mozaikokban és freskókban.

2.) Az "Akropolis" előtt egy óriási "Hungária" szobor állhatna, jobb kezében magasra emelt fáklyával, a ballal kardra, vagy a magyar címerre támaszkodva.

3.) A fáklya, valamint a Hungária diadémja éjjel villanyfényt szórna a testvérvárosokra: Budára és Pestre, valamint a kiemelkedő épületekre és a Dunára és hídjaira, az emlékművekre stb. és a királyi palota, a Duna-part és a pesti monumentális épületek, továbbá a városligeti kiállítási épületek látványa ebben a villanyvilágításban csodálatos és meseszerű lenne a hazai és a külföldi nézők számára egyaránt.

Magától értetődőnek látszik, hogy egy ilyen hatalmas építmény, mint a testvérvárosok örök időkre szóló jelképe, óriási vonzereje lenne magának a kiállításnak. Ilyen jelképe van Münchennek a maga "Bavaria"-jával, New Yorknak a világítótornyával, amely a "Columbia" szabadságszobor, továbbá Németországnak a "Niederwald" emlékművel stb. Miért ne tisztelné meg a mára konszolidálódott, szabadságát kivívott Magyarország az ezeréves fennállását és vívmányait egy ilyen örök emlékművel és miért ne javítaná meg egyidejűleg a testvárvárosok világítását is lényegesen? A költségek jócskán csökkenthetők lennének az erődfalak lebontásával - pláne ha a magas Hadikincstár 1/4 millió forintot kérne hozzá -, mert a falak bontási anyaga jól fel lenne használható az "Akropolis" építéséhez, amit minden építész igazolhat.

Hogy az építési tőke egy részének kamatait visszanyerhessük, beléptidíjat lehetne szedni a látogatóktól az Akropolis kincseinek megtekintéséért, vagy a felszállításért egészen a Hungária tetejére. Kétségtelenül gyorsan lehetne vállalkozást létrehozni a Gellért-hegyre vivő fogaskerekű vasút megépítésére, és ez önmagában elősegítené épületek, villák stb. által Buda most oly szomorú részének megszépülését.

Kérem eme tervezetem jóindulatú mérlegelését és kérem Kegyelmes uramat, alkalomadtán terjessze a Bizottság elé, és tartsák fenn elsőbbségemet a tervezet kezdeményezésében.

Kegyelmességednek legalázatosabb szolgája

Budapest 21/4 893 Ad. Willheim, a Mutual főfelügyelője Budapest, Váczi körút 34.