napi online kultúra és tudomány

FILM
Hamburgerfilm
Amerikai dokuhullám 1.: A Super Size Me a mozikban


Michael Moore Kóla, puska, sültkrumpli című filmje mintha felszabadítólag hatott volna az amerikai filmesekre. Divatba hozta a szókimondó dokumentumfilmet, mint a politika által erősen befolyásolt médiumok hiteles alternatíváját. Figyelemre méltó tendencia ez, hiszen az Egyesült Államok szereti azt a látszatot kelteni magáról, hogy a szabadság hazája, de minimum az ígéret földje. Európában még mindig élnek illúziók a szabad amerikai sajtóval kapcsolatban, holott az utóbbi idők eseményei, valamint a Bush-kormányzat tevékenységének kétséges hitelű tálalása erősen cáfolni látszik ezt. Michael Moore az egyszemélyes dokumentum-műfajt keltette életre, ami szoros rokona az írott sajtóban szokásos tényfeltáró újságírásnak. Mindehhez elengedhetetlen egy izgalmas, önmagában is érdekes személyiség, aki képes kérdéseivel, kommentárjaival a lényegre irányítani a figyelmet. Természetesen a szubjektivitás nem kikerülhető, sőt éppen az adja meg a dolog semmihez sem hasonlítható hatását, hogy a film vagy cikk által a rendező vagy az újságíró vállaltan személyes, esetenként sarkos véleményéhez jutunk, amivel lehet és kell is vitatkozni. A fontosabb inkább az, hogy ilyenkor az alkotó csak a saját szempontjaira van tekintettel, és nem különfél politikai körök érdekei szerint cselekszik. Ez a hitelesség alapja.

Morgan Spurlock is egymaga indult útnak, hatalmas elszántsággal, hogy felgöngyölítse a gyorséttermi étkezés problematikáját. A téma kevésbé politikus, inkább szociális és népegészségügyi érvényességű. A fiatal rendező azt próbálja kideríteni, hogy okolhatók-e a gyorséttermek a kövérség villámgyors elszaporodásáért. Elhatározta, hogy egy hónapig kizárólag a McDonald's-ban fog étkezni - naponta háromszor, és kizárólag olyan ételeket fogyaszt majd, melyeket ott árulnak. A kísérlet kezdete előtt alapos orvosi kivizsgáláson esett át: minden tekintetben egészségesnek találták.

A film naplószerűen követi Morgan harminc napját. Az étkezési beszámolók közti szünetekben pedig interjúkat láthatunk, grafikonokat, ötletes animációs szemléltető ábrákat, és képet kapunk az amerikai hétköznapokról - a Meki szemszögéből. Morgan az egy hónap alatt több mint tíz kilót hízott, és az utólagos vizsgálatok alapján jelentősen romlott az egészségügyi állapota. A forgatást követően több hónapot diétázott vegetáriánus felesége segítségével, mire visszanyerte eredeti súlyát. A tanulság leginkább a mérték kérdése körül keresendő, hiszen általánosan elterjedt gyorséttermi marketing-fogás, hogy viszonylagosan olcsóbban jön ki a vásárló, ha a nagyobb menüt választja. Ez előbb-utóbb önkéntelenül is oda vezet, hogy többet eszik a fogyasztó a szükségesnél. A film címe, a Super Size Me is erre a jelenségre utal.

A rendező dicséretesen sok szakértőt vonultatott fel, és igyekezett a másik oldal véleményét is kikérni. Sikerült megszólaltatni az élelmiszeripari lobby egyik vezető személyiségét is, aki persze a bizonyítványát magyarázta, és bizonygatta, hogy nekik egyetlen céljuk van: jó minőségű élelmiszerekkel ellátni a lakosságot. Morgan középiskolákat is felkeresett, hogy a közétkeztetés helyzetéről tájékozódjon. Elkeserítő példákat talált. A menzák jelentős része műanyag üdítőkkel és sült krumplival várja a diákokat.

Spurlock filmje ötvözi kicsit az ismeretterjesztő film és a dokumentumfilm műfajait. Nem harcosan, de meggyőzően érvel a mértékletes, egészséges táplálkozás mellett. Valójában evidenciákat fogalmaz meg: sportolni kell, nem szabad zsírosan táplálkozni, sok gyümölcsöt és zöldséget kell enni. Európai szemmel megmosolyogtató a rendező naivitása. Nálunk valószínűleg nem készülhetne el egy ilyen film.

Jó amerikai szokás szerint a mozi túlbeszélt és helyenként didaktikus is. Frappánsnak szánt mondanivalóját másfél órányira nyújtja. Talán elég lett volna ebből szűk hatvan perc, és akkor még olyan érzése is lehetne a nézőnek, hogy "igen, ez ügyes". A rendező szerencsére nem veszi túlságosan komolyan magát és filmjét. Alapvetően ironikusan közelít témájához. A legszórakoztatóbb részek a különféle orvosi vizsgálatok. Több doktort keresett fel: érdekes figyelni a diagnózisaikat, vizsgálati módszereiket. Itt merül fel a nézőben az a lehetőség is, hogy esetleg nagy átveréssel van dolgunk, hiszen az egyhónapos hamburgerevés alatt állítólagosan olyan lett Morgan mája, mintha idült alkoholista lenne. Az amerikaszkeptikus néző ingathatja a fejét. A szószátyárság mellett az ötlettelenséget is problémának éreztem. Nem sikerült a film méreteihez és ambícióihoz képest eléggé sok oldalról megközelíteni a kiinduló problémát. Egy idő után már nem túl érdekes, hogy a rendező milyen újabb és újabb mekmenüket fogyaszt el. Visszatérve Michael Moore-hoz: hozzá képest Morgan Spurlock nem tölti be a filmet. Kedves és szimpatikus, de megmarad a civil figyelő pozíciójában, és nem érezni, hogy kiforrott véleményét akarná közölni. Mintha lett volna egy jó ötlete, ami ötletként is került aztán a vászonra. A képi megvalósítás is ezt tükrözi: a kedvesen amatőr homevideo-k szemcsés életlenségeit, családias hangulatát idézi a film.

Nem tartozik szorosan a kritikához, de nem lehet kihagyni a beszámolóból, hogy Magyarországon Norbi (ugye tudják, kiről van szó?) "szellemi" támogatásával kerül forgalomba a Super Size Me. Az Uránia Moziban a premier előtti sajtótájékoztatón Norbi ecsetelte az egészséges életmód követelményeit, aminek persze elsődleges feltétele, hogy mindenki vásároljon Norbi-kazettát vagy fizessen be Norbi-fitness-re. Az izomember szerint az emberi boldogság alapja az alacsony testsúly: a kövérek ki is vannak zárva ebből a lehetőségből. Mindamellett, hogy a film egyáltalán nem erről szól, sőt fényévekre van a Norbi-féle fitness-fasizmustól, Norbi meglehetősen gusztustalanul használta fel saját PR-céljaira Morgan Spurlock alkotását. A tájékoztatót követő vetítésen pedig egy palack kólával jelent meg...

Kis magyar média-valóság. De ez már egy másik film témája lehetne...

Sőregi Melinda

A film elnyerte az idei Sundance Filmfesztivál legjobb rendezőnek járó díját.


Super Size Me
Super Size Me (2004)

Rendező és főszereplő: Morgan Spurlock
Vágók: Stela Gueorguieva, Julie "Bob" Lombardi
Hangmérnök: Hans ten Broeke
Animáció: Zographic
Zene: Steve Horowitz, Michael Parrish


Kapcsolódó linkek
A film hivatalos oldala
Magyar honlap
A Kóla, puska, sültkrumpli oldala
A Sundance Film Festival honlapja




Korábbi kritikák: