Tom Hanks alászáll. Legutóbb a Betörő az albérlőm című Coen-filmben láthattuk olyan irodalomprofesszorként, aki mellesleg robbantásos bankrablásra specializálja magát. Most a Terminál című Spielberg-filmben nézhetjük meg, amint balkánias alázattal megküzd az amerikai bürokráciával. Partnere a filmben – merthogy egy szórakoztató filmben kell a romantikus mellék- vagy főszál – Catherine Zeta-Jones, akit pedig legutóbb George Clooney oldalán láttunk feszíteni a – szintén Coen-fivérek által jegyzett – Kegyetlen bánásmódban

Spielberg ezelőtt a Kapj el, ha tudsz-ban adott utoljára főszerepet Tom Hanksnek, s azóta nem is forgatott mást. A rendező hosszú kihagyás után újra visszatért a romantikus filmvígjátékokhoz – nem vagyok meggyőződve róla, hogy jól tette. Ugyanis a sztori hiába indul jónak – sőt nagyon jónak – a végén mégiscsak egy szirupos love story-vá csökevényesedik, amelynek éppen most nincs hepiendje.

A stáblistán a régi, jól bevált munkatársak olvashatók. Semmi meglepetés. Tehát mindenki pontosan tudta, mit akar Spielberg, mégis azt kell mondanunk, hogy a film alaposan elcsúszott, mint ahogy a filmben Amelia Warren kisasszony, hogy Viktor Navorskinak alkalma legyen összetalálkoznia vele. Már ez a találkozás is olyan közhelyes, hogy a néző felszisszen, de sajnos a film több mint két órája alatt folyamatosan fanyalogni kényszerülünk. Tom Hanks az első jelenetekben briliáns, ekkor még felvillanthat valamit abból a drámai érzékből, amely ezek szerint mégiscsak van benne. Navorskija csapzottan, ismerősen Kelet-európaiasan esik le a repülőgépről, vaksin próbálja megérteni a számára ismeretlen angol szavakat, amelyekkel megkísérlik elmagyarázni, hogy hazája Krakozhia nem létezik többé, s ezért nem utazhat be az Egyesült Államokba. Vagyis amíg a helyzet nem normalizálódik, Navorski a nemzetközi váróban reked. Teljes 9 hónapra. A forgatókönyv utópisztikusnak tűnik, ennek ellenére a kiinduló történet valós: az 1970-es évek végén esett meg egy iraki férfival hasonló eset. Persze ott vélhetően nem voltak olyan mesés fordulatok mint a Terminálban. Itt ugyanis a néző leginkább úgy érezheti magát, mintha a Csipkerózsika vagy a Hófehérke valamely modern változatába cseppent volna. A gonosz repülőtéri felügyelő ugyanis nagyon gonosz, és nem akar segíteni. Sőt. A saját javát akarja. A repülőtéri rendőrség aztán a film végén – nagyjából a második óra táján – egy emberként szegül ellene, s Navorski egy bélelt rendőrkabátba bugyolálva indulhat el végre New York felé. Szívfacsaró, nemde? Ennél már csak attól lehet jobban gejl a történet, ha a Hős még egyszer találkozik Hősnővel a repülőtér épületéből a szabad életbe kilépve, és könnyes szemmel egymásra néznek. Jelentem, megvolt, bár nem borulnak egymás nyakába – talán ezt még Spielberg sem bírta volna el.

Sőt, az indiai Gupta Rajan is hiába állítja meg egy szál felmosófával Viktor gépét, nem kerülheti el a sorsát: kitoloncolják, és ülhet hét évet Indiában azért, mert majdnem megölt egy korrupt rendőrt. Egyedül Enrique Cruz kapja meg méltó jutalmát Torres hadnagy szeméjében, akit Navorski segítségével csábít el, és vesz feleségül.

A film nagy vesztese minden bizonnyal Catherine Zeta-Jones. Neki ugyanis nem jutott több, minthogy néha párás szemmel, néha pedig kérdően tekintsen Tom Hanksre. Néha azért még grimaszolhat is. Mindenesetre a film magyar fordítója követte el a legnagyobb baklövést. A szinkronizált filmben ugyanis Amandát csődörként említik. Úgy van ez, mint Spielbeg a jó alaptörténetekkel: szarva közt a tőgyét...

Kónya Orsolya


Terminál
The Terminal, 2003

Szereplők: Tom Hanks, Catherine Zeta-Jones, Stanley Tucci, Chi McBride, Diego Luna, Barry Henley, Kumar Pallana, Zoe Saldana
Vágó: Michael Kahn
Zeneszerző: John Williams
Operatőr: Janusz Kaminski
Zeneszerző: John Williams
RENDEZŐ: STEVEN SPIELBERG


Kapcsolódó link:
A film hivatalos oldala
A film magyar honlapja