A világon 42-ként nyitja meg kapuit a spanyol és hispán kultúrát népszerűsítő Institute Cervantes Budapesten. A szerdai megnyitó előtti sajtótájékoztatón César Antonio Molina, a Cervantes Intézetek vezetője és Josep Maria De Sagarra, a budapesti központ vezetője tájékoztatta a sajtó képviselőit az intézet feladatairól és a jövőbeni tervekről. César Antonio Molina elmondta: a Cervantes Intézetek a spanyol külügyminisztérium alá tartoznak, ezzel együtt nagyfokú önállósággal rendelkező közintézmények. Az 1991-ben alapított, s azóta a világ számos táján nyitott intézetek fő célja, hogy a spanyol nyelvet népszerűsítsék. Az igazgató idén május óta vette át a vezetést az intézetek élén, s kiegészítő feladatként a spanyol és a hispán kultúra népszerűsítését is igen fontosnak tartja. Mint mondta, Spanyolországnak igen nagy lemaradása van a nemzetközi kapcsolatok kiépítésében, s most érkezett el az idő ahhoz, hogy „bepótolják az elvesztegetett időt”. Az igazgató kiemelte, hogy a spanyol kultúra mellett az etnikumok és a Dél-Amerikában élő spanyol ajkú népesség kultúráját is szeretnék megismertetni a magyarokkal. Ennek első lépése lesz a szeptember 8. és 15. között tartandó rendezvénysorozat, melynek során többek között kolumbiai és argentin irodalmárok tartanak kerekasztal-beszélgetéseket. Josep Maria De Sagarra, a budapesti intézmény vezetője elmondta: a Cervantes Intézet könyvtára, amelyet Ernesto Sábadóról neveztek el, Közép-Európában eddig egyedülálló alapossággal mutatja be a spanyol szépirodalmon túl a művészet több területét is. Az igazgató kiemelte: a könyvtár bárki számára nyitott, a köteteket az érdeklődők a spanyol mellett akár katalánul vagy baszkul is olvashatják. A magyar könyvtárak spanyol állománya sajnos kissé hiányos, a Cervantes Intézetben azonban alkalom nyílhat arra is, hogy könyvtárközi kölcsönzéssel a spanyol nemzeti könyvtár anyagához is hozzá lehessen férni. A magyar központ vezetője kérdésre válaszolva elmondta, hogy az intézet a jövőben szorosan együttműködik a többi külföldi kulturális intézménnyel, emellett a Millenáris Kht-vel előrehaladott tárgyalásokat folytatnak több rendezvény megszervezésében. Terveik szerint a Millenáris Park adna otthont az intézmény nagyobb helyszínt kívánó rendezvényeinek: színházi- és táncprodukciókat hívnának meg ide, s spanyol rövidfilm-sorozat bemutatásáról is tárgyalnak.
(K.O.)


Kapcsolódó linkek:
Az Intézet honlapja

Péntek óta a felirat is hirdeti: a Madách Kamara hivatalosan is különvált a Madách Színháztól, idén ősztől Örkény István Színház néven működik Mácsai Pál társulata. A játszóhely, az épület ugyan a régi, és gazdaságilag is függenek még a Madáchtól, de ettől ez évtől saját költségvetéssel, külön próbateremmel és új névvel rendelkeznek. Önállóságuk bizonyítéka az is, hogy létrejött a tizenhat színészből álló színtársulat (Bíró Kriszta, Czukor Balázs, Csuja Imre, Debreczeny Csaba, Dömötör András, Für Anikó, Gálffi László, Hámori Gabriella, Járó Zsuzsa, Kerekes Éva, Kerekes Viktória, Mácsai Pál, Máthé Zsolt, Pogány Judit, Széles László, Végvári Tamás), akik közül már többen próbálják az új darabokat. Mácsai Pál igazgató, művészeti vezető négy rendezőt szerződtetett a társulathoz erre az évadra: Novák Esztert, Bozsik Yvette-et, Kovalik Balázst és Bagossy Lászlót. A bemutatók sorát október 2-án Mácsai Pál Sirálya nyitja, a repertoárban ezen kívül a Novecento, a Vízkereszt vagy amit akartok, a Lift és az Odüsszeusz című darabok szerepelnek. A teátrum szeptember 21-én rendezi névadó és egyben évadnyitó estjét Nézzünk bizakodva a jövőbe! címmel, melyen a színészek Örkény István egyperces novelláiból olvasnak fel.

(T.N.)


Kapcsolódó linkek:
A Magyar Hírlap cikke
A Népszava interjúja Mácsai Pállal
Az Örkény István Színház honlapja

A nyári szünetet sem töltötték tétlenül a Mindentudás Egyetemének hallgatói, hiszen az A38-as hajón folytatódtak a szabadegyetem előadásai. A beszélgetéseknek elsősorban a tudomány és a művészet találkozása volt a fő témája. Az érdeklődők új ismereteket szerezhettek többek közt az anatómia, a gyakorlati matematika, az esztétika tárgykörében és megtudhatták, milyen kapcsolat létesíthető egymástól távolinak tűnő területek közt. A ma esti előadással új tanév veszi kezdetét: az ötödik szemeszter nyitóelőadását Berend T. Iván tartja A globalizáció és hatása a centrum-periféria kapcsolatokra Európában címmel. A Kaliforniában oktató történész, az MTA egykori elnöke a globalizáció előnyeit és hátrányait gazdaságtudományi és társadalomfilozófiai szempontból elemzi majd. A következő hétfőn, szeptember 13-án Bartholy Judit beszél majd az éghajlat változásairól, szeptember 20-án Meskó Attila A földi lét fenntarthatóságainak kérdéseit tekinti át. A tudományos ismeretterjesztés céljának megfelelően az őszi félév tizennégy előadása között szó lesz még a nanotechnológiáról, a doppingokról, a média szerepéről a gyerekek fejlődésében, az agyhullámokról és számos egyéb témáról. Az előadások ingyenesen látogathatók a Mindentudás Egyetemének honlapján történő regisztrálást követően. A helyszín sem változott: továbbra is a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Informatikai Épülete (Budapest XI., Magyar tudósok körútja - régi nevén Pázmány Péter sétány - 2/B) Kozma László nagyelőadója ad otthont a szabadegyetemnek.
(T.N.)


Kapcsolódó linkek:
A Mindentudás Egyeteme honlapja