Tömeges az érdeklődés a Mindentudás Egyetemének mai, kolozsvári előadására, adták hírül a szervezők. A Babes-Bolyai Tudományegyetem Auditorium Maximum kilencszáz fős előadótermében már minden helyet lefoglaltak és előfordulhat, hogy az előcsarnokban elhelyezett kivetítőt sem láthatja majd mindenki. A Mindentudás Egyetemét szervező Magyar Tudományos Akadémia a kezdetektől fogva tervezte határon túli magyar tudósok bevonását, de a technikai megvalósításra először ebben az évben kerülhetett sor. A mai előadás már a második a határon túli programok sorozatában, 2004. májusában Révkomáromban Agócs Zoltán beszélt a párkányi Duna-híd kapcsán a hídtervezésről. A Mindentudás Egyetemének szervezői kiemelten fontosnak tartják, hogy az előadássorozat mindenki számára elérhető legyen, ezt biztosítja az internetes közzététel és a televíziós közvetítések. A határokon túli programokkal és tudósok bevonásával pedig még közvetlenebbé lehet tenni a kapcsolatot azokkal, akik nem Magyarországon élnek. A ma esti előadás nemcsak azért szimbolikus és tudománydiplomáciai jelentőségű, fejtették ki a szervezők, mert az erdélyi Magyar Tudomány Napján rendezik meg, hanem mert Szilágyi N. Sándor a nyelvről, a nyelvi kategorizáció kérdéseiről beszél majd. Szilágyi N. Sándor a Babes-Bolyai Tudománynegyetem docense, szakterülete a kognitív nyelvészet. Előadásában a nyelv metaforikusságáról lesz szó, illetve arról, honnan tudják a beszélők, hogy mit minek kell nevezni. A Mindentudás Egyetemének következő határon túli állomása decemberben Marosvásárhely lesz, ahol Spielman Mihály történész a magyar közgyűjteményekről tart előadást.
(T.N.)


Kapcsolódó linkek:
A hirek.ro értesülése
A ME honlapja

November 16-án adta át Demszky Gábor a Fővárosi Levéltár új, Teve utcai épületegyüttesét. A 23,5 ezer négyzetméteres alapterületű komplexum a fővárosi önkormányzat hat milliárd forintos beruházásából épült, melyhez az államtól nem kaptak támogatást, mondta el a megnyitón a főpolgármester. A három tömbből álló épületet, melyben az eddig több helyütt tárolt anyagok és a több helyen működő részlegek a térségben egyedülálló módon egyesülhetnek, Koris János és Németh Tamás tervezte. A négyezer négyzetméteres, mozgáskorlátozottak számára is hozzáférhető tömbben a nagyközönség számára harmincezer kötetes szakkönyvtárat rendeztek be, a második épületben raktár és iratfeldolgozó található, a legkisebb épületegységben pedig az iratrestaurálók, a könyvkötők és a nyomdászok dolgozhatnak. A Fővárosi Levéltárban 1873 előtti köziratok, a helyi államigazgatás, bíróságok, ügyészségek, közjegyzők dokumentumai, oktatási és egészségügyi intézmények, gazdasági szervezetek, egyesületek, alapítványok 1873-1950 közötti iratai, valamint a XVIII. századtól gyűjtött személyi és családi iratok is megtalálhatóak, de hozzáférhetőek régi térképek, tervek, fotógyűjtemények, anyakönyvi és választási dokumentumok is.
(T.N.)


Kapcsolódó linkek:
A NKÖM híre
A budapest.hu cikke