A Művészetek Palotájának létrehozói és a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma sajtótájékozatót hívott össze ma délelőtt, hogy tisztázza a sajtóorgánumokban megjelenő esetleges félreértéseket. A TriGránit Fejlesztési Rt. elnöke, Demján Sándor bevezetőjében arról beszélt, hogy a különféle számokról terjedő híresztelések sok esetben tévesek, hiszen azokat más projektekkel vagy intézményekkel való összehasonlításban, illetve a háttér-információk ismeretében érdemes vizsgálni. Hangsúlyozta, hogy a befektetők szándékai szerint prototípus értékű városközpont építése kezdődött el a Művészetek Palotájával, a Millenniumi Városközpont létrejöttére pedig azért van szükség, mert Magyarországnak versenyképesnek kell maradnia a környező országokkal. A kultúra támogatását partnereivel együtt fontosnak tartja és úgy gondolja, hogy a Művészetek Palotája felépítése nem profitorientált vállalkozás. Kiemelte, hogy a Művészetek Palotájának felépítése közügy, ezért fontosnak tartja a nyilvánosság korrekt tájékoztatását.

Dr. Benedek Andrással, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma államtitkárral együtt ismertették az állam és a cégcsoportok közti megállapodás lényegét. Az intézmény az úgynevezett PPP konstrukcióban jött létre, vagyis magánbefektetők bevonásával, akik az épület felépítését és karbantartását vállalták. Az állam először tízéves visszabérlési konstrukcióban állapodott meg a befektetőkkel, ennek értelmében a magánbefektetők állami használatba bocsátják az épületet, bérleti díj fizetése ellenében. Az új, előkészítés alatt álló megállapodás harmincéves időtartamra szól, és már nem tartalmazza az állami kezességvállalást, helyette az állam rendelkezésre tartási díjat fizet, mely az üzemeltetés, a karbantartás és a felújítás költségeit tartalmazza. Ennek az új konstrukciónak köszönhetően a kockázatokat a magánszféra vállalja, az állami kiadások pedig hosszú távon előre tervezhetők lesznek. Demján Sándor arról is beszélt, hogy a 71 ezer négyzetméter bruttó területű épület eredetileg kisebb lett volna, de a minisztérium kérésének megfelelően átalakították az eredeti terveket, az ár azonban az eredeti maradt, 31, 298 milliárd forint.

Kiss Imre, a Művészetek Palotája vezérigazgatója elmondta, a komplexum a Ludwig Múzeumnak, a Nemzeti Táncszínháznak és a Nemzeti Filharmonikusoknak ad otthont, ezen kívül pedig befogadó intézményként üzemel majd. A Nemzeti Hangversenyterem, mely Russell Johnson és az amerikai ARTEC akusztikus tervező cég útmutatásai szerint készült ezerhatszáz+kétszáz fő befogadására alkalmas. A kivitelezők szerint az egyedülálló technikával készült, jellegzetes cipődoboz alakú terem a zengőkamrák rendszerével és a hangvető ernyővel a világ koncerttermeinek élvonalába kerülhet. A Ludwig Múzeum anyagának helyet adó épületegyüttes előadóteremmel, rendezvényteremmel, ideiglenes és állandó kiállítóteremmel, interaktív bemutató termekkel rendelkezik majd. A Fesztiválszínház, melyet a Várban székelő Nemzeti Táncszínház előadásai foglalnak el az év nagy részében, négyszázötvenhárom férőhellyel rendelkezik. A táncprodukciók, kamaraoperák, klasszikus zenei koncertek számára is alkalmas akusztikus előadótermet a legkorszerűbb technikával szerelték fel. A létesítményben mindezek mellett könyvtár, médiatárral felszerelt archívum, kottatár, táncház és műhelyek, jelmeztár és irodák is helyet kapnak. A komplexum hivatalos és ünnepélyes megnyitójára március 15-én kerül sor.
(T.N.)


Kapcsolódó link:
A Művészetek Palotájának honlapja
A Művészetek Palotájával kapcsolatos nyilvános szerződések
A Magyar Narancs írása

Tegnap délután a Magyar Sajtó Házának színháztermében átadták az idei filmkritikusok díját. Az elismeréssel, melyet 1962-ben a Magyar Újságírók Országos Szövetségének Film- és Tévékritikus Szakosztálya alapított, minden évben az előző esztendőben bemutatott legjobb alkotásokat jutalmazzák. Idén tizennégy kategóriában ítélték oda a Magyar Filmkritikusok díját, a legjobb női főszereplő díját nem osztották ki. A magyar filmkritikusok B. Nagy László díját Fliegauf Benedek Dealer című munkája kapta, a filmben nyújtott epizódalakításért Balogh Edina részesült elismerésben. A legjobb férfi főszerep díját Gáspár Tibornak ítélték a Másnap című filmért, a legjobb férfi epizódszereplő díját Cserhalmi György vehette át a Temetetlen halott című filmért. A legjobb dokumentumfilmesnek járó díjat Kocsis Tibor kapta az Új Eldorádóért, a legjobb fiatal dokumentumfilmesnek felajánlott díjat Papp Bojána a Tévé és én című alkotásával érdemelte ki. A legjobb kisjátékfilm díját Csáki Lászlónak Fluxus című filmjéért, a látványtervezői díjat Esztán Mónikának a Tamara című film látványvilágáért, a legjobb operatőr díját Szaladják Istvánnak a Tamara fényképezéséért, a legjobb filmzene díját Zságer Balázsnak a Szezon című filmért ítélték oda. A legjobb rendezés díját Török Ferenc a Szezon című alkotásért, a magyar filmkritikusok különdíját pedig Hajdu Szabolcs kapta a Tamara című munkájáért. Több évtizedes kiemelkedő televíziós munkásságáért Ráday Mihály részesült elismerésben, Makk Károly pedig a Magyar Mozgókép Közalapítvány által felajánlott Életmű-díjat vehette át.
(T.N.)


Kapcsolódó linkek:
A MÚOSz honlapja

A NAVA, vagyis a Nemzeti Audiovizuális Archívum terve 1999-ben született meg, az ötlet a BME IK Laboratóriumának munkatársaitól származik. Európában egyre több helyen jön létre műsorszolgáltatói kötelespéldány archívum, mely a nyomtatott kiadványok könyvtári feldolgozásához, tárolásához, vagy a filmarchívum munkájához hasonló feladatot látna el a digitális adatok megőrzésében. Az európai példát követve a szakemberek Magyarországon is létre szeretnék hozni a digitális archívumot, mely a törvényi lehetőségekhez mérten on-line is elérhető lenne. 1999 óta kidolgozták az audiovizuális archívum feladatkörét és a létrehozásának lehetőségeit, elkészültek az előkészítő és megvalósítási tanulmányok, megszületett a projekt alapító dokumentuma, majd 2004. végén a parlament elfogadta a NAVA törvényi hátterét biztosító jogszabályt. A tervek szerint ezek után áprilisban elkezdődhet a tesztüzem, hogy 2006. januárjától megkezdhesse működését az intézmény. A törvényi szabályozás értelmében öt országos televízióadó: a két közszolgálati adó, a Duna Televízió, az RTL Klub és a TV2 anyagát digitalizálják, dolgozzák fel és teszik hozzáférhetővé. Kezdetben csak a NAVA hálózatán belül lesznek elérhetők a katalógusok, melyet az Országos Széchenyi Könyvtárban és a Jövő Házában működtetnek majd. A parlament a törvény megalkotásakor azt is feladatul tűzte ki, hogy a NAVA a Magyar Televízió archív anyagának egy részét is vegye át, és mivel ez az előzetes megállapodásokban nem szerepelt, csupán a 2006. január elseje után keletkezett anyagok őrzését tűzték ki a NAVA feladatául, további tárgyalásokra és számításokra lesz szükség. Kovács András Bálint projektvezető azonban bizakodó, azt reméli, a tesztüzem során nem merülnek fel komolyabb problémák és hogy 2007-ben a Nemzeti Fejlesztési Terv programjába kerülve uniós pénzekre is pályázhat a Nemzeti Audiovizuális Archívum.
(T.N.)


Kapcsolódó linkek:
A NOL cikke
A NAVA honlapja