Nehéz dolog megítélni az előadásokat, én nem szívesen állítanék fel sorrendet. Meg kell jegyeznem viszont, hogy az idei fesztivál számomra gazdagabbnak tűnt a tavalyihoz képest. De hogy miért és hogyan, nem szívesen minősíteném. Annak örülök, hogy láthatom ezeket az előadásokat és gazdagodhatok általuk. Hallottam olyan véleményeket is, hogy a kisvárdai fesztivál időnként, talán az idén is, sokkal erősebb, mint a POSZT programja.

Ennek ellenére úgy tűnik, mégsincs akarat a színházi szakma részéről, hogy egy "összmagyar" fesztivált rendezzenek. Az itteninek, bárhogyan is ítéljük meg, van egyfajta kizáró jellege, a határon túli jelző leválasztja a többi hasonló rendezvénytől, holott, mint te is említetted, néha jobb, mint az országos fesztivál.

Nem úgy fogalmaznék, hogy jobb, hanem mindenképpen más. Az itt résztvevő előadások más színházi nyelven fogalmaznak, és itt nyilván a jó előadásokra gondolok, illetve azokra, amelyek nekem tetszenek. Szerintem ez a más forma különbözteti meg a kisvárdai fesztivált a pécsitől.

Ha díjat adhatnál, szíved szerint melyik előadásnak ítélted volna oda?

Nem tudnék hirtelen választani. Fel tudom azonban sorolni, mindenféle kiemelés nélkül, azokat az előadásokat, amelyek tetszettek. Ilyen volt az első napon látott A szarvassá változott fiú című előadás, amely hatalmas élmény volt számomra. Következett aztán az újvidéki A pojáca és a Chicago: szerettem a pontosságot, ahogyan ezt a musicalt megcsinálták, pedig az újvidéki társulat nem profi musical-csapat. Ugyancsak nagyon tetszett az újvidéki Via Italia, a marosvásárhelyi Boldogtalanok, a sepsiszentgyörgyi Antigoné és a Nők iskolája is. Hat-hét előadásról van szó tehát, ami egy tíznapos fesztivál esetében nagyon magas százalék.

Játszanod is kellett volna a fesztiválon. Betegség miatt azonban nem került sor az előadásra. Bizonyára szívesen felléptél volna, nem?

Természetesen nagyon szívesen játszottam volna. Utoljára 1994-ben játszottam Kisvárdán, immáron tíz éve meghívott vendégként vettem részt a Parászka Miklós által rendezett Budai Nagy Antal című produkcióban. Azóta egyszer sem léptem fel itt, három éve a házigazda szerepében „jeleskedem” csak, úgyhogy jó lett volna színészként is bemutatkozni. De sajnos, mint említetted, betegség miatt nem játszhattuk el a Tompa Gábor rendezte Játék című előadást, illetve technikailag nem tudtuk biztosítani a minőséget, ezért nem mutattuk be.

Szeretném, ha – egykori kolozsvári színészi minőségedben is – beszélgetnénk a terveidről. Tudomásom szerint a budapesti Új Színház tagja vagy, de ezenkívül elég sok más dolgot is csinálsz. Nemrégiben Kolozsváron is láthattunk, nemcsak a Játékban, hanem az Anca Bradu-féle Hamlet. Intolerable című produkcióban is.

Ez egy nagyon érdekes, nemzetközi produkció volt. Három "nemzet" vesz részt benne: francia, román és magyar színészek. Az Avignon-i fesztiválra készült, francia nyelven, egy óra ötven perces, tehát igazi sűrítménye a shakespeare-i szövegnek. Ebben Horatiót alakítom, és nagy élvezettel vettem részt a munkában. Ugyanis tolmácsként is szerepeltem, három nyelven, oda-vissza fordítottam. Igencsak érintve éreztem magam ebből a szempontból, hiszen nagyon fontosnak tartom a tolmács szerepét. Hiszen sok minden függ attól, hogy hogyan fordít le valaki egy instrukciót a színésznek. Játszottam máskor is idegen nyelvű, például cseh vagy orosz rendező által színre vitt munkában, de sajnos a tolmács nem állt a helyzet magaslatán, ezért sok hasznos idő veszett el, arról nem is beszélve, hogy emiatt időnként vakvágányra futottak a színészek.

A nyáron tehát Avignon-ban léptek fel. Mi lesz utána?

Avignon-ban lesz 26 előadásunk, utána megyek Gyulára, a Szentivánéji álom-ban veszek részt. Azt viszont, hogy az új évadban mit játszom a színháznál, még nem tudom.

Egyéb újdonság az életedben?

Egy egészen személyes jellegű újdonságról tudok beszámolni: Anna nevű lányom bekerült a Baltazár Színházba. Ez sérültekkel foglalkozó színház Budapesten, Anna el is kezdett velük próbálni már az idén. Izgatottan várom, hogy milyen előadásban vesz részt a lányom, aki szívvel-lélekkel kezdte el a próbákat. Nem zavarom az ő kis életét, de természetesen izgulunk, hogy milyen lesz. Láttam már előadásokat ettől a társulattól, és igazi katarzisban volt részem, ez pedig nagyon nagy dolog.

Köllő Katalin, Kisvárda


Kapcsolódó kontextus-anyagok:
Kisvárda 2004: beharangozó
Kisvárda 2004: Első tudósítás
Kisvárda 2004: Második tudósítás

Kapcsolódó linkek

Az Új Színház oldala
A Kolozsvári Állami Magyar Színház honlapja