A Nemzeti Filmiroda igazgatójának kinevezéséről 2004. június 4-én döntött Hiller István, a nemzeti kulturális örökség minisztere. Dr. Taba Miklós jogi diplomával rendelkezik (ELTE, 1993). Az Institut Européen des Hautes Études International-on készült szakdolgozatában az európai filmfinanszírozási modelleket és az állami szerepvállalás lehetőségeit vizsgálta (Nizza, 1996). A Magyar Filmunió nemzetközi referenseként dolgozott, később szakmai tanácsadója lett az EURIMAGES-pályázatoknak. 2004-ben film- és televíziós produceri diplomát szerzett a Színház- és Filmművészeti Egyetemen. Több film gyártásvezetője, producere, rendezője, társ-forgatókönyvírója. Kinevezésekor éppen a budapesti Pikler Intézetről készített dokumentumfilmet.
Hogyan áll ez a tényfilm?
Jobban is állhatna... Az előkészítő munkák végén tartottunk, éppen belemélyedtünk volna a forgatásba, amikor a miniszter úr kinevezett a Nemzeti Filmiroda igazgatójának. Jelenleg nincs arra kapacitásom, hogy még a film fonalát is felvegyem. Annyira azért nem is vettem részt a filmkészítésben, hiszen producerként, gyártásvezetőként dolgozgattam inkább. És attól még nem lesz valaki dokumentumfilmes, hogy két tényfilmet készített már, és a harmadikon dolgozott. Inkább úgy mondanám: némi tapasztalattal rendelkezem. Egyébként, szó nem lehet róla, hogy abbamaradjon a Pikler Intézetről szóló film, talán jövőre folytatjuk.
Mennyire halad a regisztráció? "Lassan" – panaszkodnak a filmesek, hiszen legtöbbször azért késnek el pályázataikkal, mert csak az pályázhat támogatásra, aki regisztráltatja magát a Nemzeti Filmirodánál.
A lassúság és a megkésettség a filmtörvény alkalmazásának több területén is megjelenik. A filmirodánál nyár óta eltelt a bevezető, vagy "kegyelmi" három hónap, ha úgy tetszik, "az első száz nap". Június elejétől tudunk érdemben dolgozni. A regisztrációs folyamat valóban lassú, de nem feltétlenül a filmiroda hibájából. A törvényi előírás miatt gyakorlatilag az összes minisztériumot és a három fő támogatót – a Nemzeti Kulturális Alapprogramot, a Magyar Mozgókép Közalapítványt (MMK) és a Magyar Történelmi Film Alapítványt – is meg kell keresnünk nyilatkozattételre, hogy a regisztrálandó cégnek van-e köztartozása. Ez az új eljárás a minisztériumokat és a támogatókat is meglepetésszerűen érte, ezért a harminc napos eljárási határidő nem volt tartható. Most sem tudjuk betartani, de a korábbi öt-hat hetet már négy-öt hétre sikerült rövidíteni.
Ősz közepén járunk, és a filmesek még mindig – az elmondottak ellenére is – elkésnek a pályázataikkal.
Természetesen nem óhajtjuk leállítani a magyar filmgyártást. Úgy állapodtunk meg a támogatókkal, hogy tegyenek kivételt azokkal a cégekkel, amelyek már jelentkeztek a regisztrációra. A regisztrációs folyamat késlekedése miatt így – tudomásom szerint – nem volt olyan film, amely ne tudott volna indulni pályázaton. "Az első száz nap" letelt, és a támogatók most már úgy vélekednek, hogy aki időben elment a regisztrációra, annak mindenképpen "vissza kellett érnie". Jóval több mint kétszáz cég regisztráltatta magát nálunk. A türelmi idő lejárt, a támogatási szerződéshez és a pénz utalásához a támogatók többsége megkívánja a regisztrációról szóló határozat bemutatását.
A Nemzeti Filmiroda egyik fő funkciója az ellenőrzés: annak a közpénznek a nyomon követése, amely a filmgyártási folyamatba jut. Sőt, Grunwalsky Ferenc a Magyar Mozgókép Alapítvány elnöke, aki maga is filmrendező-operatőr, arra kéri a filmgyártókat, járuljanak hozzá, hogy a filmiroda a teljes produkció költségvetését ellenőrizhesse.
A filmirodának a jogszabályok szerint a regisztrációs folyamatban nincs ellenőrzési jogköre például. A mi feladatunk puszta formalitás: beérkezik a kérvény, körbekérdezzük a minisztériumokat és a támogatókat az illető esetleges tartozásáról. Igent vagy nemet várunk, ennek alapján végezzük a dolgunkat, további beleavatkozási lehetőségünk nincsen, kiadjuk. Valós ellenőrzési jogkörünk van a közvetett állami támogatások elbírálásánál, ilyenkor adóigazolást kell kiállítanunk. A film gyártásának elején, de legfőképp a végén, pedig a költségeket ellenőrizzük, ami külön apparátust igénylő, komoly felelősséget jelentő folyamat. Jelenleg éppen egy milliárd fölötti költségvetésű film ellenőrzését végezzük.
A másik ellenőrzési jogkörünk a készülő art-mozi rendelet életbe lépésével lép érvénybe. Az art-mozik bizonyos feltételek teljesítése esetén kaphatnak támogatást. Ellenőrizzük majd, hogy a műsorrend megfelel-e ezeknek. Az art-mozi rendelet mellékletében határozzák majd meg azt is, hogy a megállapított korhatár-besorolásokat milyen formában kell a forgalmazóknak, terjesztőknek közzétenniük a mozikban, a DVD-ken, a VHS kazettákon, a reklámokban, a hirdetésekben. Ennek végrehajtását is mi fogjuk felügyelni.
A Mozgóképtörvény rendelkezései szerint a Magyarországon társasági adót fizető adóalanyoknak lehetőségük van a Magyarországon készülő filmeket támogatni. Ezen cégek részére állít ki a Filmiroda támogatási vagy befektetési igazolást, így a támogató vagy befektető csökkentheti adóját és adóalapját a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény módosítása értelmében. Így, párhuzamosan az MMK jól bevált ellenőrzési rendszerével, nekünk is hasonló a jogkörünk. Azt gondoltuk a közalapítvánnyal, hogy teljesen fölösleges egy film ellenőrzésére két struktúrát létrehozni. A közös ellenőrzési szisztéma kidolgozása folyamatban van.
Ahogy Grunwalsky Ferenc is megfogalmazta: "a pályáztatási és finanszírozási szisztéma az ellenőrzéssel együtt egységes egész legyen".
Így van. Ha ez a komplex rendszer feláll – nem egyik napról a másikra, természetesen –, akkor a producernek egyfelé kell az ellenőrzési adminisztrációs terheket teljesítenie.
A műveket art-kategóriába soroló Filmszakmai Bizottság és a Korhatár Bizottság is működik már. Milyen tapasztalatokkal?
Mindkét bizottság javaslatot tesz a besorolásra, és a filmiroda feladata ezek megállapítása, határozat formájában. A Korhatár Bizottságon nagy a teher, évi ezer-ezerkétszáz filmet kell besorolniuk, minden olyan alkotást, amelyet Magyarországon forgalmaznak, legyen az külföldi vagy magyar . Ebből nagyjából kétszáz a mozifilm, a többi VHS- és DVD-megjelenés. Az ötfős bizottság a kezdeti elképzelés szerint a hét egy napján végzi munkáját, itt a Filmirodában, nagyon szerény díjazás ellenében, a tagok egyéb professzionális tevékenységei mellett. Nyilvánvalóvá vált, hogy a rendelkezésre álló idő erre kevés, ha a munkát alaposan akarják végezni. Ennek ellenére minden mozifilmet végignéznek. Ha a filmiroda előzetes anyagait – külföldi besorolás, tartalom alapján készített javaslatok – figyelembe veszik, és nem nézik meg az összes DVD-t, VHS-t, a munka akkor is háromszáz-háromszázötven filmet jelent évente. A filmek száma csak az egyik probléma, munkaszervezési gondok is akadnak. Európai példák alapján is igyekszünk megreformálni a munkaszervezést, hogy könnyítsünk a bizottsági tagok terhein – az adott személyi létszámon és anyagi kereteken belül.
Az Art-film Bizottságnak lényegesen kevesebb filmet kell megnéznie: azokat, amelyeket a forgalmazó art-filmként szeretne bemutatni, és rájuk támogatást igénybe venni. Ez a besorolási tevékenység eddig is folyt, de nem államigazgatási keretekben, s ez okozza most a nehézséget. A besorolást határozatban közöljük a forgalmazóval, amelyet az államigazgatási jogszabályok szerint indokolni kell. Tapasztalatunk, hogy nagyon nehéz az alapvetően esztétikai tartalmú döntésnek jogi indoklást adni, a törvényben megjelenő három kategória alapján. Az egyéb szempontok – például, hogy mennyi pénz van az art-filmek támogatására, mennyi film fér ebbe a keretbe – másodlagosak; valóban művészi szempontok alapján születik az ítélet. Elég érdekes, amikor a kamerakezelést vagy a forgatókönyvi megoldásokat jogi indoklásba foglaljuk… Hiába beszélünk bizottságról – mégis öt ember szubjektív ítéletéről van szó.
Mi a szerepe a filmtörvényben szintén létrehozott Mozgókép Koordinációs Tanácsnak, amelynek "működtetésével kapcsolatos adminisztratív feladatokat" a Nemzeti Filmiroda látja el?
A Mozgókép Koordinációs Tanácsot elsősorban arra hozták létre, hogy racionális keretet szabjon a közpénzek filmszakmában való felhasználása. Egy naptár kialakítására és koordinálására gondoljunk, de úgy vélem, ha a tanács összeül, tartalmi összehangolást is tud végezni. A tanács tagjainak már eddig is szerepük volt a filmtámogatásban. Összehívására a Filmiroda a napokban tett javaslatot a miniszter úrnak. Az első ülést – remélem – pár héten belül megtartja a Mozgókép Koordinációs Tanács, és ennek nyomaival a jövő évi pályázati naptár összeállításakor már találkozhatunk.
Az interjút Sulyok Máté készítette 2004. október 15-én.
A fotókat Egyed Péter készítette.
Kapcsolódó link:
A Nemzeti Filmiroda honlapja
