A lassan egy éve megnyílt Művészetek Palotája komoly túlkínálatot teremtett a hazai komolyzenei piacon. A komolyzenét élvezők köre egyre szűkül, a tapasztalatok szerint inkább az idősebbek érdeklődnek a műfaj iránt, így a MŰPA egyik fontos feladatának tartja, hogy a fiatalokkal is megszerettesse az itt hallható zenéket, koncerteket, előadásokat. Csonka Andrással, a MŰPA szervezési igazgatójával beszélgettünk.

Mik az intézmény fő célkitűzései?

Szeretnénk, ha minket is a világ legfontosabb koncerttermei és kulturális központjai között tartanának számon, ahol a legnagyobb szimfonikus zenekarok, szólisták, énekes és más műfajok nagy előadói lépnek fel, vagyis ahol az „európai kultúra születik”. Nagyon jó lenne, ha megszokottá válna, hogy itthon is nemzetközileg elismert sztárok szerepelnek rendszeresen, és nem kellene ezért Bécsbe elutaznunk.

Régebben a helyhiány is problémát okozott: a párizsi Rádiózenekar például egy olyan műsort adott nálunk májusban, amelyben akkora zenei apparátus vett részt, amely a Zeneakadémia színpadán nem férne el, a Kongresszusi Központ pedig akusztikailag nem lett volna megfelelő a koncerthez. De ez a célkitűzés elsősorban nem a fizikai méretekre vonatkozik, hanem arra, hogy ne csak alkalmanként jöjjön el ide egy-egy nagy együttes, hanem legyen folyamatos a kínálat, és megkerülhetetlen európai állomásként számoljanak velünk. Havonta szervezünk egy-egy nagyobb eseményt, amely köré felépítjük a többi programunkat.

A havi egy kiemelt esemény és egyéb saját szervezésű program mellett befogadóintézményként is működnek és még a nagy sztárokat is meg tudják fizetni. Mindezt a nettó 800 millió forintos éves költségvetésből finanszírozzák?

Igen, de nemcsak a komolyzenei programokat, hanem a MŰPA műsorának másik fontos részét alkotó világzenei, jazz és könnyűzenei koncerteket is. Ez az összeg közel azonos a Tavaszi Fesztivál költségvetésével, de nekünk egész évben kell belőle színvonalas műsorokat finanszíroznunk. Szerencsére a komolyzene viszonylag előre tervezhető, így pontosan tudjuk kalkulálni a költségvetésünk jelentős részét.

Milyen bevételi forrásaik vannak még? Támogatják a MŰPÁ-t szponzorok vagy a jegyárak is hozzájuralnak a költségek fedezéséhez?

A jegybevétel nélkül – amely éves szinten körülbelül 300 millió forintot tesz ki – nem tudnánk finanszírozni az összes programot. Mostanában kezdtünk el tárgyalni szponzorokkal is, de eddig még nem volt ilyen jellegű bevételünk.

Elsősorban kik látogatják a koncertjeiket?

A komolyzenét játszó nagy zenekarok bérletes közönsége javarészt az idősek közül kerül ki, többek között ezért tágítanunk kell azt a kört, amelyre rendszeres nézőként számíthatunk. Itt elsősorban a fiatalokra gondolok, ám az ő figyelmük felkeltése nem könnyű feladat, mert kevesen nyitottak a komolyzenére. Fontos célkitűzésünk a közönségnevelés, ezért indítunk különböző ifjúsági sorozatokat, ingyenes koncerteket tartunk, és folyamatosan diákkedvezményt biztosítunk a fiataloknak. Ha ugyanis nem lesz utánpótlása a közönségünknek, akkor hiába dolgozunk.

Milyen a koncertek látogatottsága?

Az év első felében nagy volt az általános érdeklődés a Művészetek Palotája iránt. Akkor a látogatottság 90 százalék körül mozgott, ez az arány azonban mostanára csökkent. Minden egyes nézőért meg kell küzdenünk. Nehézséget okoz, hogy a koncertekre járók kiadásaiba sokszor már nem fér bele, hogy a mi előadásainkat is rendszeresen látogassák a már megvásárolt koncertbérletek mellett. Ezért próbáljuk az árainkat is a hazai fizetőképességhez igazítani. Eddig a legdrágább jegyünk 16 ezer forint volt, jövőre csak ritkán fogunk 10 ezer forintnál drágább jegyeket kínálni. Ezen kívül folyamatosan próbálunk majd különböző kedvezményeket biztosítani.

Lehet Ön szerint arra számítani, hogy sok külföldi is idelátogat majd egy-egy koncert miatt?

Feltétlenül. Ehhez az kell, hogy a külföldi turisták programokban gazdag városként tartsák nyilván Budapestet. Ezért egyrészt megpróbáljuk a műsoraink nemzetközi promócióját erősíteni, másrészt szoros kapcsolatban vagyunk a hazai turisztikai intézményekkel, és az ideérkező turistákat a lehető leghamarabb tájékoztatjuk az itt hallható programokról. Érezhetőek az eredmények: a nyári turista szezonban jelentősen megugrott a külföldiek száma, egy-egy előadáson a közönség több mint negyede, néha harmada külföldi volt. Az Operaházban általános ez az arány. Még mi is elérhetjük ezt, ugyanis egyelőre a külföldiek sajnos jobb kulturális fogyasztóknak számítanak, mint a magyarok. Itthon egyrészt az emberek pénze is kevesebb, másrészt például Bécsben sokkal nagyobb hagyományokkal rendelkezik a komolyzene-hallgatás. Az ottani középpolgárság és a felső tízezer életéhez hozzátartozik, hogy ilyen eseményekre járjon. Nálunk sajnos ez a réteg kiveszőben van, az új polgárság pedig ritkán jár koncertekre.

A közönségnevelés kérdése egy komplexebb problémát is felvet. Egyáltalán milyen mértékben érdeklődnek a fiatalabb generációk a kultúra iránt?

Ijesztőek a statisztikák. Az Ifjúság 2004 felmérés szerint a megkérdezett fiatalok több mint 70 százaléka egyáltalán nem járt még komolyzenei koncerten. A rendszeres koncertlátogatók száma pedig minimális. Mi azonban már azt is nagy eredménynek tartjuk, hogy a MŰPA megnyitása óta 200 forintért lehet diákjegyet venni a koncertjeinkre, és most már szinte minden alkalommal elkel a rendelkezésre álló 136 darab jegy.

Ez azonban nem oldja meg az alapvető problémát. Mivel lehet még rábírni a fiatalokat, hogy hallgassanak komolyzenét?

Fontos, hogy a fiatalok úgy érezzék, a komolyzene szabadidejük szerves része lehet. Ehhez arra is szükség van, hogy a Palota közönségforgalmi részeit barátságosabbá tegyük. Nemsokára lesznek itt bútorok, ahova napközben le lehet ülni. Lesznek sarkok, ahol meg lehet majd nézni egy-egy operafilmet vagy komolyzenei koncertek felvételeit, és újságokat lehet olvasni. Lesznek ingyenes zenehallgatási lehetőségek is. Ha a fiatalok kulturális fogyasztási igényeit ki tudjuk elégíteni, akkor nyert ügyünk van.

Az is probléma, hogy a fiatalok gyakran nem is értik a komolyzenét és ezért nem tudják befogadni ezeket a műveket.

Ezzel a nehézséggel mi is tisztában vagyunk, ezért bizonyos koncertjeink előtt elmondjuk majd az érdeklődőknek, hogy miről szól az a mű, amit éppen hallani fognak. Más füllel hallgatják magát az alkotást is, ha ismerik a történeti, zenetörténeti kontextusát. Fontos, hogy rászánjunk egy kis időt ezekre a háttérinformációkra...

Ön szerint a Millenniumi Városközpontban felépülő létesítmények is növelik majd a MŰPA látogatottságát?

Mindenképpen. Az eredeti tervek szerint a konferenciaközpontnak és a szállodáknak kellett volna először felépülniük, és ezeket egészítették volna ki az olyan kulturális szolgáltató-intézmények mint a MŰPA és a Nemzeti Színház. Ez a sorrend ugyan megfordult, de nagyon bízunk abban, hogy konferenciákon résztvevők és a szállodában lakók majd a nézőink lesznek. Sajnos egyelőre az a kép él az emberek fejében, hogy messze vagyunk a városközponttól. Pedig ez egyáltalán nincs így, és remélem, hogy a többi létesítmény felépülése megerősíti majd azt a képet, hogy a Millenniumi Városközpont Budapest szerves része.

Az interjút Hidas Judit készítette.

Fotók: Szémann Tamás


Kapcsolódó linkek:
A Művészetek Palotája oldala