napi online kultúra és tudomány

KIÁLLÍTÁS
Brassai (Halász Gyula) a Ludwig Múzeumban

Brassai, született Halász Gyula (1899-1984) André Kertész mellett talán a legismertebb magyar fényképész, kinek művészi pályája a harmincas évek Párizsában bontakozott ki. A Brassóban született, Budapesten majd Berlinben tanuló, laptudósítóként, karikaturistaként kenyerét kereső, de képzőművészeti pályára készülő Halász 1924-ben költözött végleg Párizsba. Az ottani magyar kolónia segítségével „merült el" Párizs éjszakai világában, amelynek megörökítésére kezdte használni fényképezőgépét. "Felismertem, hogy a fényképezés korunk sajátos közlési eszköze - amikor ez 1930-ban tudatosodott bennem, egy csapásra fordulat állt be az életemben" - írja. Két évvel később megjelent első fotóalbuma, a Paris de nuit (Éjszakai Párizs), mely óriási sikert aratott, s máig úgy tartják számon, mint a fényképészet történetének egyik kivételesen fontos könyvét. Hamarosan a kötet párdarabját is összeállította, a párizsi alvilágról szóló Titkos Párizst, ám e kötet csak több mint negyven év után jelent meg.

A '30-as évek elején ismerkedett meg a szürrealista művészek csoportjával és a Minotaure képzőművészeti folyóirat körével. Olyan művészek barátságát élvezte, mint Breton, Dali, Giacometti, Tzara, Man Ray, majd kapcsolatba került Matisse-al, Miróval, Léger-vel, Le Corbusier-vel, és Picassoval is, kivel barátsága a művész haláláig tartott, s melynek emlékét a Beszélgetések Picassóval című kötete őrzi (1964-65). Brassai folyamatosan fényképezte Picasso műveit, műtermét. Más művészeknél is készített portrékat, enteriőröket, s ezek a felvételek a Harper's Bazaar-nál jelentek meg huszonöt éven át (Életem művészei, 1978).

A második világháborút Párizsban vészelte át, s közben újra rajzolt. 1943-ban Bistro Tabac címen könyvet ír a megszállt város életéről. A háború után díszletet és fotódíszleteket különböző színdarabokhoz. Szobrokat készített, amelyekhez a Pireneusokban talált, lekerekített formájú kavicsokban talál ihletet. 1956-ban a Vincennes-i állatkertben forgatta Amíg lesznek állatok című filmjét, mely Cannes-ban elnyerte a legeredetibb filmnek járó díjat. Nagy visszhangot keltett a new york-i Museum of Modern Artban megrendezett Graffiti című kiállításával, melyen a párizsi falfirkákról, vésetekről készített fotóit mutatták be.

1984-ben bekövetkezett haláláig számos kiállításon mutatták be képzőművészeti és fotómunkáit, utolsó évtizedeiben már világhírű művészként ünnepelték és számos díjjal jutalmazták, többek között a Francia Becsületrenddel. A párizsi Montparnasse temetőben nyugszik.

Még többet: http://exindex.c3.hu

Galéria: http://www.masters-of-photography.com/B/brassai/brassai.html



További kiállítás: