. kontextus.hu



  napi online kultúra és tudomány

KIÁLLÍTÁS
Nagyvárosi életképek
Budapest egy napja képekben a Millenárison

Különös hely a Millenáris Központ. Elsőre nagyon európai multikulturális centrum. Második tekintetre azonban magyar vegyes felvágott. Zsúfolódnak, darálódnak itt a programok, események, kiállítások, fesztiválok, koncertek és színházi előadások. A cím és a plakát mindig csábító. A megvalósítás azonban, általában, elmarad a kihirdetett nagy durranástól. Mindenesetre ez az a hely a városban, ahol "zajlik az élet", zsongnak a népek.

A környezet is kettős érzetet kelt. A felújított ipari épületek illeszkednek a hasonló nemzetközi trendbe. A részletek szolid ízléstelensége viszont már nagyon magyar jelenség. A használhatóságnak és a hangulatosságnak csak a látszatát kínálja a Millenáris, mert közelebbről mindig kiderül az alkalmatlanság, a személyzet bumburnyák hozzá nem értése. Jó helyre került a Budapest egy napja fotókiállítás. A kerti sétányon sorakoznak egymás mellett, méretes fém állványokra kasírozva a képek. Kénytelen a látogató végigtekinteni a Millenáris minden bájain, hiszen szinte "faltól falig" tart a kiállítás.

A képek 2003. május 23-án, pénteken készültek Budapest előre kijelölt, jellegzetes helyszínein. A szándék láthatóan a nagyvárosi élet dokumentációja volt. Nemes és eléggé el nem ismerhető szándék, hiszen Budapest (és persze Magyarország) utóbbi tíz éve jóformán elszaladt mellettünk. Sodortak az események egymás után: nem volt idő azzal is foglalkozni, hogy mi is történik, és hogyan is változunk. Hiányt pótolnak ezek a képek: láthatóvá teszik az éppen mostot, a könnyen feledésbe merülő pillanatot. Élet lüktet a fotókon, ahogyan a kiállítási terepen is. A figyelmes szemlélő könnyen zavarba kerülhet, ha nem vigyáz: kép és valóság összemosódik. A Millenáris közönsége is részévé válik az elkapott pillanatoknak, és hitelessé teszi a szemlére tett fotókat. Kint vagy bent – ez bonyolult probléma.

A képek is az emberre koncentrálnak. A helyszínek felismerhetőek, de inkább csak ismerős hátteret adnak. Szerepelnek a pályaudvarok, a Havanna lakótelep, az Opera, a Cirkusz, a Dagály Fürdő, a különböző kiskocsmák, a piacok, a lerobbant utcák, sőt még a postai elosztó és a 6-os éjszakai is. Jellegzetesek és ismerősek a gyűrött arcok, a lestrapált egzisztenciák. Ez a többség. Került kép a Rózsadombról is, de inkább csak a tendenciát erősítő ellenpontként. Keservesen is élni akarónak látszik a város, mint egy koronáját vesztett szépségkirálynő a negyedik kevert után.

Egyes képek szinte bevésődnek a memóriába. Szívet melengető az uszodai kékségben dagadó vaskos női láb (Szalontai Ábel). Kemény falat a Szent László kórház parkjában sétáló öregember: kezében a katéteres szatyor (Sióréti Gábor). A Kádár étteremben régi vágású, dörzsölten kedélyes pincérek szolgálják fel a napi menüt és a "dohányzás megengedett". A falon Máté Gábor színművész ifjúkori képe lóg, az asztalokon valahai szódásszifonok (Burger Barna). Jellegzetes pillanat, amint a Keleti pályaudvaron a tájékoztató táblára merednek a tekintetek (Molnár Zoltán).

Hosszan lehetne még sorolni itt a fotókat egyenként: a megtekintést javasolnám inkább, és az alapos körültekintést. Érdekesek a padon ülők, röhejesek az aranyhalak a parki tóban, értelmetlen a szőlőültetvény, jó, hogy van ping-pong asztal, még a járdát is világítják…

Észrevették?

Sőregi Melinda

Budapest egy napja – szabadtéri fotókiállítás
Millenáris Park – Budapest, Fény u. 20-22.

Megtekinthető: szeptember 25-ig
Belépő nincs

Kapcsolódó link:


További kiállítás: