. kontextus.hu



  napi online kultúra és tudomány

KIÁLLÍTÁS
"Az igazságban élni és csak a lelkiismerettel összhangban cselekedni" *
Szamizdat-kiállítás a Millenárison


Négy éves vándorlás, berlini, prágai és brüsszeli állomások után Budapestre, a Millenárisba érkezett a Brémai Egyetem Kelet-Európa Kutatóintézetének gyűjteményes kiállítása. A tárlat megkísérli feldolgozni az 1960-as és 1980-as évek között a világnak ebben a szegletében a politikai ellenállás kétségbeesésből keletkezett "termékeit". A kiállítást magyar vonatkozásokkal is bővítették, így az eredeti anyagot időben kitolták. A címben tehát keletkezett a két magyar évszám, 1956 és 1989, de maga a koncepció ugyanaz maradt: nem az a vizsgálódás alapja, hogy mi történt a politikai körökben, hanem sokkal fontosabbak, érdekesebbek az alulról jövő kezdeményezések. A kiállított anyag a csehszlovák, lengyel, NDK és szovjet dokumentumok mellett – melyek valamelyest távolabb állnak tőlünk – magyar színnel is gazdagodott. A Millenáris D kiállítócsarnokának mindjárt ez első szegletében tetten érhető a ránk is jellemző zsenialitás, ahogy a lehetetlen állapotokon úrrá lesz a találékonyság. Hiszen Eötvös Péter vagy Kurtág György a káoszban a disszonanciával el tudta mesélni, ami körülötte zajlott, úgy, hogy abban a hatalom nem találhatott kivetnivalót – tegyük hozzá: legtöbbször a szakemberek ostobasága és hozzá nem értése okán.

"Csakhogy van a dologban valami paradox. Éppen a szocialista realizmusnak ezekben az éveiben, az irtózatos nyomás idején, a rettegés és a terror közepette alkották meg azokat az irodalmi remekműveket, amelyek ma irodalmunk legfőbb büszkeségei(...)"- írja Jevgenyij Popov A szamizdat emlékére című művében. A kiállítás egésze is ezt a tételt bizonyítja: Szolzsenyicin, Koestler és Orwell műveinek kalózkiadásai mellett elférnek a különböző, ezekben az évtizedekben kialakult művészeti irányzatok képviselőinek alkotásai. A művek mellett dokumentumok is helyet kapnak: például a balatonboglári művésztelep kálváriáját pontról pontra bemutató fotók, a hivatalos jegyzőkönyvek másolata. Persze a vadhajtások is megtalálhatóak itt: az ember többször elgondolkodik, mi minden fér bele a "képzőművészet" feliratú kalapba, s a jelenség pontosan nyomon követhető a tárlaton is.

A szamizdat-kiállítás mindenesetre nem kíván szánalmat kelteni. Nem láthatunk fotókat megkínzott vagy a GULAG-ra hurcolt emberekről. A gyűjtemény azt próbálja bemutatni, hogy az irodalom, a képző- és iparművészet milyen eszközökkel próbálta a diktatúra túlkapásait feldolgozni. A magyar részen ehhez a kortárs klasszikus- és pop-rockzene, az alternatív és underground csoportok muzsikája is kapcsolódik.

Az alapvetést Wolfgang Eichwede, a brémai egyetem professzora s egyben a kiállítás tudományos irányítója fogalmazta meg: "Ez a világ nem a rendszer ellen szállt harcba, hanem csak a saját életét akarta élni, saját gondolatait és művészetét akarta megvalósítani. Gyakran csak azáltal lett a rendszer ellensége, hogy a rendszer olyan buta volt, hogy megijedt ezektől az emberektől." Az első sarok árulkodik erről legjobban: kortárs zenét hallgathatunk, miközben követhetjük a különféle anarchista mozgalmak zenére gyakorolt hatását is. Vannak itt félig-meddig kifogyott filctollal írt Európa Kiadó vagy Beatrice plakátok, szakított szélű Waszlavik Gazember László-invitációk, csak győzzünk a sok kiállított tárgy között eligazodni. Három tárlóban videofelvételt is elhelyeztek. Sajnálatosan halkan szól, ami egyrészt érthető, de a dolog lényegét tekintve – mármint hogy rock- illetve alternatív zenei kisfilmek láthatók a televíziós képernyőkön – teljesen élvezhetetlen.

A kiállítás egyébként sajátságos megjelenéssel bír: a Millenáris D kiállítócsarnokának zegzugos tereit nehéz jól kihasználni. Így aztán a dizájn is eklektikus: néha egy-egy útban levő installációt kerülgetünk, amely vagy védőkorlát mögött van, vagy nincs (logikát nem tudtam felfedezni). A tárlók felhőcskéket mintáznak, lábazatuk műanyag szikla vagy vassodronyok erdeje. Bennük eligazodni elég nehéz: az iratokat vagy úgy helyezik el, hogy körbejárjuk az üvegdobozt, ha el akarjuk olvasni tartalmukat, vagy két irányból kell őket megközelíteni. Persze emberi lustaság is, hogy rendszert igénylünk a dologban, node talán nem lenne elhanyagolható kívánalom az egységesség. Az emeleten már világítás sincs, feltehetően a korai időpont miatt (délelőtt 10 óra), ezért a Solidarnosc szele nem tudja megérinteni az arra kíváncsiakat.

A kiállított tárgyak arról a korszakról mesélnek, a nem is olyan távoli múltról, melyben a látogatók zöme még élt, ki sokat, ki keveset, s ilyenkor hajlamosak vagyunk valamilyen kapcsolatot érezni a kiállított tárgyakkal. Nem csoda: például épp ilyen, ERIKA gyártmányú táskaírógépen pötyögtem az első cikkeim, csak azon nem volt egeres matrica, és a cirill helyett latin betűk sorakoztak a billentyűkön. Az otthon, rajzokkal díszített füzetekbe másolt kortárs irodalom saját kamaszkorom juttatja eszembe, eluralkodik rajtam a nosztalgiázás a puha diktatúra kipárnázott világa után. Vagy azért annyira mégsem.

Rajk László, a Magyar kiállítás látványtervének készítője nyilatkozta: "Éppen ezért azt gondolom, hogy a kelet-európai szamizdatkultúra mindig ott lesz modellként a kulturális gondolkodásban, lehet, hogy kommercializálódik, mint a Rolling Stones meg Bob Dylan, még ha nem fogja is nosztalgikus koncertekkel az arénát megtölteni." (A szamizdat diadalútja, Népszabadság, 2004. január 30.) Sebaj. Láttuk, amit láttunk.

Kónya Orsolya

(*A cseh Charta '77 jelmondata)



Szamizdat - Alternatív Kultúrák Közép- és Kelet-Európában 1956-1989
MILLENÁRIS PARK, D KIÁLLÍTÓCSARNOK
1024 Budapest, Fény u. 20-22.

Tudományos irányítás: Prof. Dr. Wolfgang Eichwede (Bréma)
Kurátorok: Dr. Ivo Bock (Bréma), Prof. Dr. Wolfgang Schlott (Bréma) Sasvári Edit (Budapest), Mink András (Budapest), Szőnyei Tamás (Budapest)
Kiállítás látványterve: Rajk László (Budapest)


Látható: 2004. május 2-ig
Nyitvatartás: Naponta 10 és 18 óra között



Kapcsolódó link:


További kiállítás:

Monet és barátai a Szépművészetiben
EgyHetes a Műcsarnokban
Japán és magyar a Ludwigban
Színes magyar a Néprajziban
Mednyánszky-kiállítás a Nemzeti Galériában
Az Eredeti-másolat-hamisítvány a Néprajzi Múzeumban
Réber a Vigadó Galériában
A 4. ARC a Felvonulási téren
Budapest egy napja a Millenárison
Modigliani, Sautine és barátaik a Budapesti Zsidómúzeumban
A Kitalált hagyomány a Néprajziban
Barbata a Kiscelliben
Párizs és Budapest a divat tükrében - BTM
Verrocchio és görög ékszerek a Szépművészetiben
Magyar Sajtófotó 2002 a Néprajzi Múzeumban
Schéner Mihály a Gerbaudban
I.N.R.I. a MEO-ban
Robert Doisneau az Iparművészeti Múzeumban
Teremtett valóság a Mai Manóban
Szex és kommunizmus a Centrális Galériában
Ember, bőrbe kötve, Veszprémben
Greenaway a MEO-ban
"Álomimázs": kiállítás a Millenárison
Kupka kiállítás a Ludwig Múzeumban
Kedves, vidám dolog Toys R Us a Knoll Galériában
Klimatikus viszonyok a Műcsarnokban
Az interakció Szervize a Műcsarnokban
Párizsi Anziksz az Iparművészeti Múzeumban
Light as a Feather a Mai Manóban
A szépség dícsérete a Nemzeti Múzeumban
Hűsölés a teremben: nyári kiállítások
2. óriásplakát pályázat
SYMPHONIA HUNGARORUM. Magyarország zenekultúrájának ezer éve
Walter Péter a Mai Manó Házban
Kelet vörös a Centrális Galériában
FLASH a Kortárs Művészeti Intézetben
Brassai a Ludwig Múzeumban
Szamizdat kiállítás a Centrális Galériában
Új reneszánsz kút Visegrádon