. kontextus.hu



  napi online kultúra és tudomány

KIÁLLÍTÁS
A nagy átverés
Klimt, Schiele, Kokoschka és a dualizmus művészete


Versenyt futnak a múzeumok, mintha a közelgő olimpiára edzenének. Ki tud minél nagyobbat, hangzatosabbat ígérni – ez a lényeg. A kiállítások tartalma másodlagos szempont. Rövid időn belül immár a harmadik nagy szabásúnak beharangozott tárlat nyílt meg Budapesten, a Mednyánszky és a Monet maratonok után. (És a Szépművészeti is indítja Giacometti-válogatását: lesz hol sorba állni!) A Nemzeti Galéria Klimtet, Schiele-t, Kokoschkát ígér. A látogató gyanútlan, és hisz a várost elárasztó népszerűsítő plakátoknak. Miért is kellene feltételeznünk, hogy a szervezők szándékosan vezetnék félre az érdeklődőt? Ez eddig nem volt szokásban.

Kígyózó sorok még nincsenek a Galériánál, de a szűkös időszaki kiállítóteret így is zsúfolásig töltik a jóhiszemű hétvégi látogatók. Lehet araszolgatni a félhomályosra világított termekben, és tökéletesíteni a könyöklős helyfoglalás művészetét. Sokszor nem is a kép a lényeg, hanem az ellenfél kiszorítása. Tekinthetjük a kiállítást túlélési gyakorlatnak is. Csak cukorka nem jár a végén, ha teljesítettük a távot.

A címmel ellentétben nem Klimt, Schiele és Kokoschka művészete áll a kiállítás középpontjában, hanem Bécs és Budapest képzőművészeti összehasonlítása az 1873-tól 1920-ig terjedő periódusban. Ha nincs is raktáron a három művésztől szinte semmi, a Bécs-Budapest hívószó hátha mégis elkábítja az egyszerű népet. Nagy divat a monarchikus nosztalgia, mely kezd elhasznált áruvédjeggyé válni. Kétségtelenül lehet realitása annak, hogy a két főváros egymásra hatását vizsgálják, de nem ekkora, a művészetben átláthatatlanul hatalmas időtartamban illetve nem ilyen felszínességgel. Olyan az egész, mintha kiseperték volna gyorsan a galéria raktárát, és minden, időben stimmelő képet a falra tettek volna — értő, kritikus válogatás nélkül. A képek áradatát kerámiák, kisplasztikák, szőnyegtervek, bútorok és ruhatervek, valamint plakátok egészítik ki. Egyenetlen, koncepciótlan és bántóan eklektikus az anyag. A kiállítás felépítése és tartalma az esetlegesség érzetét kelti. Valószínűleg bevétel-orientált, pr-kiállítással állunk szemben, melynél a reklámérték és az uniós irányultság volt inkább a fontos, és szakmai szempontok nem kaphattak teret. Felmerül bennem a politikai hátszél gyanúja is (lásd a tárlat meghatározását a Nemzeti Galéria honlapján: "Kiállítás a Budapesti Tavaszi Fesztivál keretében az Európai Unióba való belépésünk tiszteletére" — sic!), hiszen ez a dilettáns kiállítás nem illeszkedik a Nemzeti Galéria eddigi, kifogástalanul magas színvonalú működésébe.

Az egyetlen negatívum kivételesen pozitív irányba tudott fordulni: a hivalkodás szándéka. A rendezők igyekeztek felhalmozni egy rakásnyit a Nemzeti Galéria saját tulajdonú, a magyar festészet színe-javát reprezentáló művekből, így valóban jelentős alkotásokat is lehet látni a kiállításon. Ezek többnyire ún. „sztár-képek”, melyeket mindenki jól ismer, de eredetiben talán még sohasem látott, mint például az Ülő férfi (Czóbel Béla, 1906), a Fülep Lajos (Tihanyi Lajos, 1915), az Október (Ferenczy Károly, 1903), az Apám és Piacsek bácsi vörösbor mellett (Rippl-Rónai József, 1907). Továbbá három Gulácsy-kép is helyet kapott a tömegben, szerencsére: a Varázslat (1906-07), a Zarándokok hazatérésre (1907) és a Rózsalovag (1914). Fokozza az élvezetet a Csontváry-képek sora is: Vihar a Hortobágyon (1903), Sétakocsikázás újholdnál Athénben (1904), Sétalovaglás a tengerparton (1909). Csemegézhetünk még Vaszary-ból és Kassákból, és akad egy fontos Csók István-kép is, a Műteremsarok (1905). És nem felejtsem, hogy a zsúfolt falakon Mattis Teutsch-ra bukkantam, véletlenszerűen...

Mindebből kiderül, amit már eddig is tudtunk, hogy a magyar festészet aranykora kétségtelenül a múlt századelő. Óriások nyomorognak itt összeszorítva. Egyenként járna nekik egy legalább ekkora kiállítás, mint ez a mostani blöff-tárlat. De vétek őket így megmutatni, ennyire átgondolatlanul, egy reklám-kampánynak szánt tárlatba illesztve. Azt hiszem, maguk az óriások tiltakoznának leginkább, ha tudnák, hogy milyen ócska mesterkedésbe keveredtek...

Utószó: Sajnálatos, hogy nem készült el még a kiállítás katalógusa. Csak egy vastag és színes tanulmánykötet jelent meg, ami azonban nem tartalmazza a képek pontos listáját. Többek között ezért is éreztem szükségesnek, hogy címek és nevek nagy számban szerepeljenek a fenti beszámolóban.

Sőregi Melinda

A felhasznált képek: Czóbel Béla: Ülő férfi, Gulácsy Lajos: Varázslat, Rippl-Rónai József: Apám és Piacsek bácsi vörösbor mellett


Klimt, Schiele, Kokoschka és a dualizmus művészete
MAGYAR NEMZETI GALÉRIA
Budavári Palota B-C-D. épület, Budapest, Dísz tér 17.

Látható: 2004. május 17-ig
Nyitvatartás: Hétfő kivételével minden nap 10 és 18 óra között



Kapcsolódó link:


További kiállítás:

Szamizdat kiállítás a Millenárison
Monet és barátai a Szépművészetiben
EgyHetes a Műcsarnokban
Japán és magyar a Ludwigban
Színes magyar a Néprajziban
Mednyánszky-kiállítás a Nemzeti Galériában
Az Eredeti-másolat-hamisítvány a Néprajzi Múzeumban
Réber a Vigadó Galériában
A 4. ARC a Felvonulási téren
Budapest egy napja a Millenárison
Modigliani, Sautine és barátaik a Budapesti Zsidómúzeumban
A Kitalált hagyomány a Néprajziban
Barbata a Kiscelliben
Párizs és Budapest a divat tükrében - BTM
Verrocchio és görög ékszerek a Szépművészetiben
Magyar Sajtófotó 2002 a Néprajzi Múzeumban
Schéner Mihály a Gerbaudban
I.N.R.I. a MEO-ban
Robert Doisneau az Iparművészeti Múzeumban
Teremtett valóság a Mai Manóban
Szex és kommunizmus a Centrális Galériában
Ember, bőrbe kötve, Veszprémben
Greenaway a MEO-ban
"Álomimázs": kiállítás a Millenárison
Kupka kiállítás a Ludwig Múzeumban
Kedves, vidám dolog Toys R Us a Knoll Galériában
Klimatikus viszonyok a Műcsarnokban
Az interakció Szervize a Műcsarnokban
Párizsi Anziksz az Iparművészeti Múzeumban
Light as a Feather a Mai Manóban
A szépség dícsérete a Nemzeti Múzeumban
Hűsölés a teremben: nyári kiállítások
2. óriásplakát pályázat
SYMPHONIA HUNGARORUM. Magyarország zenekultúrájának ezer éve
Walter Péter a Mai Manó Házban
Kelet vörös a Centrális Galériában
FLASH a Kortárs Művészeti Intézetben
Brassai a Ludwig Múzeumban
Szamizdat kiállítás a Centrális Galériában
Új reneszánsz kút Visegrádon