napi online kultúra és tudomány

KÖNYV.FESZT
Izzadás a téren
76. Ünnepi Könyvhét


Tikkasztó hőség jutott az idei, ünnepi könyvszemlének. A szemle mindig ünnepi: a könyv ünnepe, még azokból az időkből, amikor más könyves eseményen nem mutatkozhattak be a kiadók. Most már lehet időzíteni, hogy ki, mikorra, melyik alkalomra, milyen árut dob piacra. A kiadók jó szokása viszont megmaradt, hogy jelentősebb szépirodalmi újulásaikkal a könyvhéten büszkélkedjenek. És az aktuális író számára is kihagyhatatlan élmény, amint átnedvesedett nájloningben/blúzban, a fehér műanyag kerti székre ragadva, mosolyra feszült arccal rója nevét a frissen nyomott kötetekbe. Ebben van a fíling csak igazán.

Két helyszínen, a Bazilika előtt és a Vörösmarty téren lehet bolyongani a standok között. Leülésre, hűsölésre kevés az alkalom, mert ezek Budapest legfrekventáltabb turistahelyei, és az amúgy is méregdrága kávézók, cukrászdák ilyenkor telítődnek. Aki mégis szomjas vagy megéhezik, az asztali árustól perecet és ásványvizet vehet. Esetleg bekéredzkedik a kiadói napernyők alá, avagy suttyomban elcsen pár szem pogácsát a felforrósodott tálakról. És láttam egy fiúcskát is, aki ügyes kosarából cseresznyét árult az ájuldozó felnőtteknek. De itt persze nem a kulináriákra esik a hangsúly, hanem a könyvekre.

Hatalmas mennyiségű újdonság jelent meg idén. Amint arra Tolnai Ottó is felhívta a figyelmet megnyitó beszédében: a Guttenberg galaxis a különféle baljóslatú előrejelzések ellenére sem akar szűkülni, sőt egyre tágabbnak bizonyul. Profitot hoz a könyv, meg lehet belőle élni. Egyre kevésbé hallani a könyvkiadók sirámait: mintha rátaláltak volna a piaci törvények ízére. Az idén a Magvető Kiadó már azt a szentségtörést is megengedhette magának, hogy nem ad kedvezményt könyvheti kiadványaira: eltűnt az ismerős fehér szalag a Körképről, a Szép versekről – lehet teljes áron vásárolni. Nem is arról a szűk kétszáz forintos árkülönbségről van itt szó, hanem az exkluzivitásról. Nincs értelme a könyvhéten vásárolni, ha ugyanezt bármikor, bármelyik könyvesboltban (többségük a Magvetőt is tulajdonló Líra és Lant cégcsoporthoz tartozik) megkaphatom. Nem egyedi így a termék. Sajnos. (Ismét van min nosztalgiázni...)

Más kiadók 10-20-30 százalékos kedvezményekkel csábítják a vevőket: főként a kisebbek, hogy esélyük legyen megismertetni magukat. Hiszen sokan az árak és nem a címek alapján döntenek. A Palatinus például régebbi kiadványait antikváros áron árulta – barna kartondobozból. A guberálás kaland, főleg akkor, ha Háy János Dzsigerdilen című regényére is rá lehet akadni. És érdemes minden pulthoz oda-oda gyúródni, ismeretlen neveket ízlelgetni, hátha fennakad a rostán valami ritkaság vagy a jövő nagy írójának első kötete. Magam egy különleges Maeterlinck gyűjteményes kiadást találtam - potom áron, Lackfi János értő utószavával.

"Embermennyiség" szempontjából a Magvető és az Európa standjai vezetnek: itt könyökkel kell előre haladni. Sorállás van Rakovszky Zsuzsa és Závada Pál előtt dedikációkért: serceg a toll sebesen. És kígyóznak az emberek Faludy aláírásáért is, akiből csak az ősz fejet láttam, és elmaradhatatlan feleségét. Mellette hosszan sakktáblák sorakoznak: Bilek István sakknagymester szimultán partit játszik önként vállalkozókkal. Közben szól a rádió: a kicsi színpadon folyamatos a „duruzsolás”, váltják egymást az írók és a Magyar Rádió műsorvezetői. Különös öszvér műsor ez, mert elsősorban az otthoni rádióhallgatónak szól, és nélkülöz minden attraktivitást. Mégis, a téren lévőknek, rajongóknak egy-egy írót személyesen látni is nagy élmény lehet.

Nincs nagy, elementáris "dobása" most a könyvhétnek, inkább azt érezni, hogy hosszú évek munkája kezd beérni. Profin mennek a dolgok. Botrány sincs, bár jövőre, a választások évében, amikor a politikai könyvek szezonja eljön, még lehet rá számítani. Ha egyetlen fontos könyvet kellene megnevezni, akkor az Rakovszky Zsuzsa legújabb regénye, A hullócsillag éve lenne. De szerettem volna magaménak tudni Elfriede Jelinek Kéj című munkáját, Tandori Dezső fordításában és Sajó László friss verseskötetét is, csak kifutottam a zsebre tett hatezer forintból, ami Körképre és Rakovszkyra meg a bónusz drámakötetre volt elég. (Tavaly ilyenkor plusz egy kötet még belefért volna.) Nem szeretném túlforszírozni az anyagi szempontot, de mindenképpen szembeötlő volt, hogy a vásárlók nem garmadával vették a köteteket, hanem egy-egy darabot céloztak meg, tudatosan. Jönnek, vesznek, drágán is, de darabszámra kevesebbet. Wass Albert is jól fogyott, amint láttam. Az Erdélyi Könyves Céh standjain KAF kicsi kötete mellett mindjárt ott tornyosulnak a nemzeti szellem fekete alapszínű kiadványai. Van rá kereslet, és ez még nem is a legrosszabb ebben az irányban...

Végül a nézgelődés, lapozgatás után hadd szóljon az irodalom. Elő az illatosan friss könyvekkel, olvassuk ízzé-porrá, és "Egy pillanat s kész az idő egésze, / mit száz ezer ős szemlélget velem."

Sőregi Melinda

Fotók: Egyed Péter


Kapcsolódó linkek:
A könyvhét hivatalos oldala
A Litera.hu könyvheti oldala



Korábbi riportok: