napi online kultúra és tudomány

KÖNYV
Ajándék ló
Tisztelet Kurtág Györgynek
(szerkesztette: Moldován Domokos
Rózsavölgyi és Társa, 2006.)


Bármilyen hihetetlen is, de magyar nyelven eddig nem jelent meg könyv a ma élő egyik legjelentősebb magyar zeneszerzőnek tartott Kurtág Györgyről. Kerek évfordulóit az elmúlt évtizedekben általában szerzői esttel ünnepelte a zenei élet, most – a nyolcvanadik születésnapon – azonban a szándék az volt, hogy ennél maradandóbb és sokak számára hozzáférhető méltatás szülessen.

A Tisztelet Kurtág Györgynek című kötetet már megjelent írásokból szerkesztette Moldován Domokos, aki vélhetően szubjektív szempontok alapján válogatta össze a zeneszerzővel foglalkozó egyre bővülő irodalom egyes darabjait, átfogó koncepciót azonban nem véltem fölfedezni a gyűjteményben. Nem igazán tudom eldönteni, kinek is készült a könyv. Kedvcsinálónak ugyanis nem elég alapos, annak pedig, aki eddig is érdeklődött Kurtág titokzatos világa iránt, kevés újat ad.

A kötet felét a Holmi folyóirat 1995. februári – éppen a zeneszerző tiszteletére összeállított – számában megjelent két, nagyobb terjedelmű tanulmány alkotja. A további írások közül egy a Valóságban jelent meg 1984-ben, egy a Mozgó Világban 1986-ban, egy pedig a Holmi 1993 decemberi számában. A zenekritikát és az egyik interjút – bár forrásaikat nem közli a kötet összeállítója – a Muzsika című folyóiratban olvashattuk 2000-ben, illetve 1996-ban. Varga Bálint András és Kurtág György beszélgetése egy gazdag interjúkötetben látott napvilágot 1986-ban. A Tisztelet Kurtág Györgynek a mesebeli az okos lányt juttatja eszembe: meg is jelent, meg nem is; hozott is galambot meg nem is. Valamennyi írás 1996 előtt keletkezett, következésképpen az életmű tíz évvel ezelőtti állapotát mutatja. Mintha meg sem születtek volna olyan művek, mint a Berlini Filharmonikusok megrendelésére írott nagyzenekari mű, a Stele, vagy a szintén már majdnem egy évtizedes múltra visszatekintő dalciklus Samuel Beckett verseire – hogy csupán két nagyszabású alkotást említsünk Kurtág kései korszakából. A kötet koncepcióját újra és újra kutatva felmerül a kérdés: miért éppen ezeket az írásokat válogatta össze Moldován Domokos? A Csengery Adrienne-nel készített interjút még értem (a neves szoprán a nyolcvanas években számos Kurtág-mű bemutatójában működött közre), de miért esett a választás éppen az egyébként kitűnő zenetörténész hírében álló Farkas Zoltán 1999-ben megjelent kritikájára? Egyetlen indokot látok csupán: meg kellett tölteni valamivel ezt a könyvet.

Mindezt félretéve, a Kurtággal készült interjúk mindig rendkívül izgalmas olvasmányok; a zeneszerző beszél gyermekkoráról, az őt ért hatásokról, a zenéről – az ember számára ilyenkor kitágul a világ, hirtelen érzékeny lesz az összefüggésekre. Kurtág zenéjéről értekezni szép feladat, de a végeredmény – legalábbis Balázs István kötetbeli esszéit újraolvasva – sokszor nem visz közelebb a zene megértéséhez. Egyetlen, ma is értékesnek tűnő részt találtam a könyvben: a zeneszerző életművét szintén régóta figyelemmel kísérő Halász Péter nyolcvan oldalas, Kurtág-töredékek című írását, amely a vizsgált zenéhez formailag is, hangvételben is alkalmazkodva, több oldalról mutat rá Kurtág művészetének egy-egy vonására.

Nem lennénk igazságosak azonban, ha nem szólnánk az értékes fénykép-anyagról, amelyet Moldován Domokos most első ízben bocsátott a nagyközönség elé, és amely tulajdonképpen a könyv egyetlen újdonság-élményét jelenti. A szóban szinte sosem – zenében viszont annál nyíltabban – nyilatkozó, befelé forduló zeneszerző magánarchívumából (!) származó családi felvételek a kulisszák mögé engednek betekinteni. Láthatjuk szüleit, a tizenéves Kurtág Györgyöt, amint játékosan szamárfület mutat édesanyjának lugosi üzletük ajtajában, és előkerült egy szakállas (!) portré is 1981-ből, a híres Truszova-ciklus felvételéről.

De érthetetlen, miként szerkeszthet a könyvbe egy jószemű hobbifotós – operák értő rendezője – felnagyított igazolványképeket és különböző művészekről stúdióban készült, beállított, s ezáltal tökéletesen érdektelen fotókat (ráadásul ezekhez a képekhez magyarázó szöveget sem kapcsol, így nem tudjuk, hogy a rajtuk látható személyeknek mi közük Kurtághoz). Szerepel még néhány ötlettelen CD-borítót, amelyeken szintén Csengery Adrienne látható, ahogyan számos más felvételen, valamint több kézirat-oldalon is az ő neve olvasható. A képanyag gondozása is kétséges: a finom kurtági zene rosszul beszkennelt kézirat-oldalai, lenyisszantott kottasorai barbár kezek nyomát viselik. Mind közül azonban a „legszebb” a fordítva (!!!) megjelent – és egyben a magyar könyvkiadás szégyenfoltját jelentő – kézirat-oldal...

Várkonyi Tamás

Fotók: kultura.hu

Kapcsolódó linkek:
Cikkünk a Kurtág 80 záróhangversenyéről
A kiadó oldala
Kurtág György a BMC adatbázisában



Korábbi könyvkritikák:

Bánki Éva: Aranyhímzés
Paul Auster: Tükörváros (képregény-változat)
Könyvek és kerekasztalok a Harag György Emléknapokon
Nádas Péter: Párhuzamos történetek
Díszlet-Jelmez - Magyar szcenográfia 1995-2005
Képes magyar zenetörténet
Dino Buzzati: Szerelem utolsó látásra
Eckhard Roelcke: Találkozások Ligeti Györggyel
Garaczi László: Gyarmati nő
John Updike: Falvak
A magyar zeneszerzés mesterei - Szőllősy András
Brigitte Hamann: Winifred Wagner avagy Hitler és Bayreuth
Milan Kundera: A függöny
Viktor Pelevin: Számok
John Lukacs: Egy nagy korszak végén
A szépség története
Katherine Mansfield: Elbeszélések
Winston Churchill: Az angol ajkú népek története
Petra Hůlová: Homályos üvegen át
Richard Pollack: Az igazi Bruno Bettelheim
Andrzej Stasiuk: Dukla
Mario Vargas Llosa: A Zöld Palota
Győrffy Ákos: Akutagava noteszéből
Ljudmila Ulickaja: Életművésznők
Sébastien Japrisot: Hosszú jegyesség
Darvasi László: Trapiti és a borzasztó nyúl
Székely András: Szántó Piroska
Závada Pál: A fényképész utókora
Térey János: A Nibelung-lakópark
Henning Mankell: A férfi, aki mosolygott
Horváth Viktor: Át avagy New York-variációk
Slawomir Mrozek: Hazatérésem naplója
Végel László: Parainézis
Lévai Balázs: Bestseller
Günter Grass: Ráklépésben
XI. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál
Teslár Ákos: Ezeket kidobtam
John Lukacs: Budapest 1900
Johannes szívderítő temetése, Abszolút semmi köze a szexhez
Láng Zsolt: A szomszéd nő
Ingmar Bergman: Sarabande
Nádas Péter: Der einige Tod (Saját halál)
Háy János: Kotródom el
Rakovszky Zsuzsa: A kígyó árnyéka
Nick Hornby: Beszélgetés az angyallal
Cserna-Szabó András: Fél hét
Zilahy Péter: Az utolsó ablakzsiráf; könyv+CD-ROM
Peer Krisztián: Hoztam valakit magammal
Nagy Gergely: Adjatok egy pontot
Pina piedesztálon
Váncsa István: Hírvilág
Milan Kundera: Nemtudás
Jake Smiles: 1 link
Kukorelly Endre: Kicsit majd kevesebbet járkálok
Ószabó Attila - Vajda Éva: Tényfeltúrás
Csaplár Vilmos: Igazságos Kádár János
Oravecz Imre: Héj
Viktor Pelevin: Omon Ré
Bujdosó Alpár: Avantgárd (és) irodalomelmélet
Richard Aczel: Hogyan írjunk esszét?
Biczó Gábor: A tragédia délelőttje
Müllner András: Kőrösi Csoma Sándor
Végel László: Exterritórium
Németh G. Béla: Hét folyóirat 1945-1950.
Martinovics Tibor: Időállandó
Gombrowicz napló
Szerbhorváth Symposion
Szilasi: A selyemgubó és a "bonczoló kés"