napi online kultúra és tudomány

MÉDIA
Helyes irány
A 2003-as szilveszteri rádiókabaré


A kabaré verbális karikatúra: azt torzítja, ami egyébként is szembeötlő, nem lehet elszöszölni minden egyes bibircsókkal. Pedig a 2003-as igazi grafithegyre való, ragyavert esztendő volt. A kabaré azonban nem is tud, nem is akar élethű képet festeni – szerkeszteni kell. Farkasházy Tivadar és Sinkó Péter harmincadik ízben teszik ezt: szerkesztik a szilveszteri rádiókabarét, biztos kézzel.

Az idei "Az ajtók záródnak, Nyugati következik!" beszédes cím unióba való csatlakozásunk összes előnyét és hátrányát magában rejti. A három és fél órás műsort Farkasházy és Nádas György nyitja meg a mögöttünk hagyott évre oly jellemző politikai huzavonával, tudniillik, hogy ki legyen a szóvivő, ha már Gál J Zoltán – Fábry tavalyi ajánlottja – nem vállalta el. Értékelhető döntés természetesen nem születik, a négy jelöltet Nádasék egymás után leszavazzák, a demokrácia jegyében. Így idén először a szilveszteri rádiókabarénak négy konferansziéja lesz.

Elsőként Trunkó Barnabás a címet feszegeti 2004-es metró konferanszában, hogy ideje most már tényleg fölszállni, de jegy is kell, mert a kijáratnál, bizony, ellenőrök dolgoznak, ha pedig elvétjük az irányt, megeshet, hogy a Moszkva tér következik. Megyesi Gusztáv a petárda legalizálásából bontja ki mondandóját, a tőle megszokott vaslogikával. Szerinte senki ne csodálkozzon, ha az ilyen-olyan el nem használt pirotechnikai eszközök kötelező beszolgáltatása előtt, január 1-én, 5 óra 59 perckor atomrobbanásra ébred.

Litkai Gergely a harmadik a meg nem választott szóvivők közül, de Számlaképes munkatárs című beköszöntőjével egyértelműen ő bizonyítja legjobban, hogy van mit keresnie a médiában, hiszen már két ismerőse is megkérdezte, hogy rokona-e Liptai Claudiának, ami manapság bőven sok a sztársághoz. A médianyelvet Nádas György forgatja tovább, Katt-konferanszával, melyből árad az információ, ahogyan annak áradnia kell a mai hírözönben, ott, ahol – a bokszklub mintájára – egy filmet így jelentenek be: rendezte "Jancsóóóóó Szegénylegéééény Miklóóóóóóóós!"

Mint a szóvivők üdvözléseiből kiolvasható, idén főleg a média viszi el a balhét. Garas Dezső és Haumann Péter Litkai jelenetében sziámi ikerré varratná össze magát, a végső cél pedig a szétválasztás. Maksa Zoltán a rádió valóságshowjába jelentkezik Olvashatatlan önéletrajzával, a valódi valóságshowkból ismert stílusban. A legdirektebb tévés színvonalra való utalás mégis Tóth Tibor Surviver a könyvtár című jelenete, melynek két hősét (Hernádi Judit és Kern András) egy olvasóterembe zárják, hogy ott megküzdjenek a végső kihívással: felolvassák Ady Endre Héjanász az avaron című költeményét.

A politikára talán már szavak sincsenek. Medgyessyék söjtöri, mandulával töltött angolnája azért Kövesdi Miklós Gábortól is kap pár tojást a pofájába, a Söjtöri hangdokumentum című írás formájában, az év kisebb-nagyobb eseményeire pedig a mindig precíz Megyesi Gusztáv és a csipegető Trunkó Barnabás emlékeztet rövidke konferanszaiban.

Arról pedig, hogy a közelmúlt kétes értékű bírósági döntései, illetve a bíróságokon történt, már-már vicc számba menő minikomédiák mekkora mértékben befolyásolták a független bíróság tekintélyét, mi sem beszél jobban, mint hogy ezekről az idei szilveszteri rádiókabaréban többen vaskosan megemlékeznek, sőt, egy komplett szám (Megyesi Gusztáv: Bírósági ügyek) a nem is oly távoli abszurditásig hajtja a lehetőségeket, ahol is a magyar Bonny és Clide még elválni sem tud, mert egy nő válásáról hogyan is dönthetne a nyilvánvalóan elfogult, hímnemű bíró, illetve fordítva. Ezért a számért külön köszönet Grespik László ügyvéd úrnak.

Egy jelenet erejéig aztán, Éles Istvánnak köszönhetően Hofi is életre kel, s nincs is ezzel baj, még ha a viccek nem is olyan jók, mint az egykori igaziak. Jó újra „hallani” az öreget. A szerkesztők pedig új hangról is gondoskodnak, Hajós András személyében, aki egy műfajtalan és elég rázós szócsatát vív Fábry Sándorral. Az őszinte és a profi mérkőzik meg itt, csapják rá egymás arcára a verbális lengőajtót, mi meg röhögünk, mint az állat, de egy kicsit azért szarul érezzük magunkat, s azt kérdezzük: minek ezt?

És szót kap még Badár Sándor és Szőke András is (A festő és a bakter), az örök parttalanok, aki elvileg saját egykori szakmájukról beszélnének nekünk a csatlakozás küszöbén, de hamar kiderül, nem lesz poén, amire kifut a dialóg, a viccek csak véletlenül esnek meg. De legalább megesnek valahogy. És végül is hogyan beszélget egy festő és egy bakter? Talán éppen így.

A kabaré így kerek – mert kerek –, még Boncz Gézáról is megemlékezünk húsz évvel ezelőtti Krumplipaprikás című dalával. Így mindenki itt volt, aki számít, senkit nem löktek le a Nyugatiba vivő metróról. Azt hiszem, így kell valahogy utazni.

Barabás Dániel


Az AJTÓK ZÁRÓDNAK, NYUGATI KÖVETKEZIK! - Szilveszteri rádiókabaré, 2003


Szerkesztők: Farkasházy Tivadar, Sinkó Péter
Műsorvezetők: Thrunkó Barnabás, Litkai Gergely, Megyesi Gusztáv, Nádas György


Kapcsolódó link:
A Magyar Rádió honlapja




Korábbi kritikák: