A Romániai Magyar Könyves Céh 1995-ben szervezte meg az első vásárhelyi könyvvásárt. A temérdek könyv annyira azért nem ejtett ámulatba, hogy észre ne vegyem azokat a fiatalokat, akik a könyvstandoknál segédkeztek. Eldöntöttem: ha törik, ha szakad, én is egy standnál akarok segédkezni. 1998-ban sikerült bekerülnöm a "csapatba", azóta minden ősszel ott vagyok. Érdekes a státusom, hiszen egyrészt kicsit beleláthatok egy ilyen méretű rendezvény megszervezésébe, illetve a könyvkiadás és könyvkereskedés műhelytitkaiba, másrészt megmaradhatok mégis az egyszerű könyvszerető és könyvvásárló ember „mivoltjában” is. Emellett mindenképpen benne vagyok az események forgatagában.

A magyar kultúrában (is) nagy hagyománya van a könyvnapoknak. A kiadók igyekeznek ezekre az alkalmakra időzíteni újdonságaikat. Természetesen így volt ez Marosvásárhelyen is, ahol a háromnapos könyvünnepet dedikálások, könyvbemutatók illetve kevésbé ismert kiadók bemutatkozásai tarkították. Reggeltől délutánig folyamatosan pörögtek az események a vásárnak helyt adó Nemzeti Színház különböző helyszínein.

Az idén először szerepelt a vásáron a pécsi Jelenkor, amely köztudottan elsősorban a kortárs magyar próza kiadását vállalja. Fontosnak tartom, hogy eljöttek, mert tapasztalatom szerint kevéssé ismertek és olvasottak – elsősorban talán a középiskolai oktatás hanyagsága miatt - a mai magyar alkotók, de valószínüleg azért is, mert könyveiket ritkán lehet megtalálni az erdélyi piacon. Most volt a polcon Nádas Péter, Parti Nagy Lajos, Oravecz Imre, Mészöly Miklós, Kukorelly Endre, Kovács András Ferenc is, és noha mutatkozott némi érdeklődés, mégsem kapkodták szét a köteteket.

A Jelenkornál jelent meg Láng Zsolt új regénye, a Tűz és a víz állatai is. Rendhagyóan mutatták be a kötetet, hiszen mialatt az alkotó az írás folyamatáról és a könyvről beszélt a színház Protokoll termében, addig az előcsarnokban öt különböző helyen szinkronban olvastak fel a regényből. Én már a felovasási előkészületeket észrevettem, és sikerült kinyomoznom, mi készül, de azt kellett tapasztalnom, hogy sem a felolvasást, sem Láng Zsolt beszédét nem övezi érdeklődés. A felolvasók előtt alig-alig állt meg valaki néhány pillanatra, a Protokoll teremben pedig szinte csak az író barátai, és ismerősei jelentek meg. Ez azért szomorú és sajnálatos, mert olyan marosvásárhelyi szerzőről van szó, akinek könyvei szép számban fogynak a magyarországi, de az európai piacon is.

A többi könyvkiadót és bemutatót sem övezte széles körű érdeklődés. Az erdélyi kiadók (Pallas Akadémia, a Mentor, a Polis, a Koinónia, Tinivár, Irodalmi Jelen, Kriterion) olyan könyvei voltak inkább keresettek, melyekről az olvasók az újságból szereztek tudomást, a diákokat az iskolában tájékoztatták, vagy éppen valamilyen sorozat legújabb kötetéről volt szó. Sokat gondolkodtam, vajon minek köszönhető a gyenge érdeklődés ezeken a rövid bemutatókon. Több választ is próbáltam megfogalmazni: az ok talán a kevés idő, vagy az információ hiánya? Az újság részletesen közölte a napi programot, és az események előtt mindig elhangzott, mi következik. A legkézzelfoghatóbb válasz (feltehetően) a posztmodern emberre oly jellemző érdektelenség.

Ezek után méltán kérdezhetik, hogy akkor mégis, milyen kiadványokat vásároltak a vásárhelyiek. Elsősorban a szakkönyvek, nyelvkönyvek, gyerekkönyvek voltak kelendőek illetve azok a kötetek, melyek már évek óta megtalálhatóak a romániai könyvpiacon, de a pár évvel ezelőtti magas ár miatt csak most voltak elérhetőbbek. Érdekes tény az is, hogy a drága atlaszok, albumok, szakszótárak fogytak a legjobban, míg a legkevésbé a szépirodalom.

Szomorúan tapasztaltam azt is, hogy egy ilyen nagyszabású rendezvényen - noha több mint negyven magyarországi és tíz-tizenöt erdélyi kiadó volt jelen - a magyar könyvkínálat alig 30-40 százalékával találkoztunk. A könyvkiadók internetes honlapjait böngészve tudom, hogy rengeteg új kiadvány jelenik meg Magyarországon, de ennek a mennyiségnek töredéke sem kerül el Erdélye. A forgalmazók olyan kiadványokat hoznak, melyek jó pár éve megjelentek, és lassan tömegcikké válnak, rosszabb esetben a könyvesboltok polcain porosodnak. Azért nem hozzák a terjesztők, mert nincs érdeklődés? Hogyan is lenne, amikor az emberek többsége egyáltalán nem is tud az újdonságokról? Joggal várható el egy ilyen ünnepi rendezvénytől, hogy a lehető legtöbb új kiadvány megjelenjen a kiadók standjain, még akkor is, ha az esemény után visszakerül a raktárba. Fontos, hogy az emberek kutakodva, saját maguknak fedezzék fel könyveket.

Bízzunk abban, hogy a következő, jubileumi vásár is megtartja majd eddigi barátságos hangulatát, és minden korábbinál több könyvet vonultat fel, méltóan a jeles évfordulóhoz.

Csép Zoltán


Néhány ajánlat a kiadók kínálatából

Pallas-Akadémia kiadó, Csíkszereda:
Kovács András Ferenc: Tengerész Henrik búcsúzik (versek, Dzsinbüge (gyermekversek)
Kozma Mária: Sárkányfogvetés (regény)
Kincses Elemér: Csatorna (drámák)
Dávid Gyula: Írók, művek, műhelyek (esszék)
Pomogáts Béla: Kulcsok Erdélyhez (esszék)
Markó Béla: Balkáni fohász (versek)

Mentor kiadó, Marosvásárhely:
Makkai Gergely: A mezőség tájökológiája
Bónis Johanna: A székelyföldi Iparmúzeum
Olosz Katalin: Víz mentére elindultam
Péntek János: Népi nevek, népi hagyományok
Hála József: Hogyan gyűjtöttek elődeink?

Polis kiadó, Kolozsvár:
Ady Endre: Az irodalmi köztelek (publicisztikai írások) - Remekírók Diákkönyvtára
A Nyugat költői I. - Remekírók Diákkönyvtára
Balázs Sándor: Mikó Imre. Élet és pályakép
Félig élt élet - Olosz Lajos és Reményik Sándor levelezése
Angi István: A zenei szépség modelljei

Koinónia kiadó, Kolozsvár:
Visky Béla: Bizalom a határon
Kovács András Ferenc: Vásárhelyi vásár (gyermekversek)
Láng Zsolt: A szomszéd nő (novellák)
Rebecca Newmann: Az első sikoly

Tinivár kiadó, Kolozsvár:
Cseh Katalin: Bűvös ládikó (gyermekversek)
Ambrus Lajos: A griffmadár fia (mesék)
Hantz Lám Irén: A vár árnyékában

Irodalmi Jelen kiadó, Arad:
Karácsonyi Zsolt Sárgapart (versek)
Orbán János Dénes: Teakönyv

Kriterion kiadó, Bukarest-Kolozsvár:
Balázs Imre József: Hervay Gizella
Antal Attila: Világalkotó elemek Áprily Lajos költészetében
Vallasek Júlia: Sajtótörténeti esszék (1941-1944)
Cseke Péter: Paradigmaváltó erdélyi törekvések

Korábbi riportok: