napi online kultúra és tudomány

RIPORT
Igaz vagy hamis?
Élmények Prágából


Prágát mindenki ismeri. A régióban példátlan és szívós reklámkampánnyal csalogatják a túristákat az országba. A befektetés megtérülni látszik, hiszen Prágát ellepték a külföldiek: "trendi" lett a csehekhez menni. A város meg is kéri az élmény árát, de cserébe kifogástalanul tiszta és eurokompatibilis. Joggal pályázhat egy "kis ékszerdoboz" címre. Vége-hossza nincs az elegáns üzleteknek, méregdrága szuvenír-boltoknak. Éjjel sétálva még szemkápráztatóbb a kristálykirakatok sokasága. A giccsnek is megvannak a maga fokozatai, ebből is lehet extrát gyártani. Sárkány ellen sárkányfű - gazdag turistának "eredeti cseh" kristály...

A prospektusok természetesen nem erről szólnak, hanem a lépten-nyomon fellelhető hangulatos sörözőkről, kisvendéglőkről, "Arany Prágáról". A valóság azonban kiábrándító, ha valaki éppen a Švejk mellől ruccan ki a cseh fővárosba. Az igazság persze az, hogy a földszintes, kedves Prága igenis létezik, csak meg kell hódítani, mert nem adja könnyen magát. Könnyű ráakadni a Károly hídra, a Vencel térre vagy az Óváros térre, de annál nehezebb egy jó knédlit kapni mérsékelt áron, szolid környezetben. A kolbászfaló magyarok szíve például nagyot dobbanhat, hiszen egyenesen Prága főterén vehetnek "eredeti magyar csabait" azaz "originale madjarka čabajka" feliratú szárazárut...

Prága olyan, mint egy szemérmes falusi lány. Az illetéktelen kíváncsiskodóknak ünneplős ruháját mutatja, a helybélieknek pedig rétesszagú rokolyáját. Mielőtt elindulnánk, ajánlott a rendszerszerű felkészülés különféle útikönyvek és hiteles adatközlők segítségével, hogy a hivalkodó felszín alatt rátaláljunk arra, amiért jöttünk. Az első akadályt mindjárt a város girbegurba, középkorias szerkezete jelenti. Rá kell érezni a logikájára vagy meg kell tanulni a rendszerét, különben könnyen kafkai élményeket lehet szerezni - fényes nappal. A városi tömegközlekedést mindenképpen érdemes igénybe venni, mert a magyar viszonyokhoz képest nevetségesen olcsó, és jelentősen könnyebbé teszi az eligazodást. A metrón és villamoson is hűségesen bemondják az állomásokat: így lehetetlen eltévedni, és még a cseh nyelv kiejtési titkaiba is bele lehet tanulni. Furcsa érzés ez, mert néhány nap alatt a különböző állomások legalább olyan ismerőssé válhatnak, mint Budapesten a Moszkva tér vagy az Astoria: kezd kialakulni valamiféle kellemes biztonságérzet. Prágában, ha okos és figyelmes a próbálkozó, akkor könnyű otthon lenni. Mindig arra a bizonyos szemérmes lánykára kell csak gondolni: az ő "lelke a tét".

A helyiek szükséges rossznak tekintik az idegeneket. Nem törik ketté magukat a vendéglátásban. Éppen annyit tesznek meg, amennyi szükséges, és még nem zavarja össze bejáratott, kényelmes bioritmusukat. Valószínűleg ezért is igyekeznek magukat szeparálni a bámész szemektől, ezért vannak előtérben inkább a nyugatias, sztenderd kávézók, éttermek. Ha sikerül végre egy autentikus helyre bukkanni, akkor érdemes ott hosszabban elidőzni, és megmártózni a cseh sörfogyasztás pihentető lélektanában. Az idő áll, a füst szinte vágható, az arcok egykedvűek. A sör meg a becherovka viszont olcsó, és a találomra kiválasztott levest akár az édes nagymama is főzhette volna, olyan zamatos. Elmerülni, és nem idegeskedni - talán ez lehet a nagy cseh titok. Ideges, rohanó emberrel még véletlenül sem találkozni. Egyedül az eltévedt turista feszült, hogy mikor találja meg végre elképzelt Prágáját...

A hallgatóság ismét fütyül, hangoskodik. Többször hallani a "magyarul, Jenő!", a "hagyd abba!" felszólító mondatokat. Vicces, amint a német szöveg közé beékelődik egy-két "Romolj meg!"-bekiabálás, míg végül valaki leönti az énekest sörrel. Erre kicsit mérges lesz, de hanyagul megjegyzi, hogy őt le lehet önteni, mert az őt nem érdekli. Csak napokkal később ugrik be, hogy a német szöveg tulajdonképpen az Öt kontinens című URH-eposz.

Sőregi Melinda

A fotókat Pávai Csanád készítette


Kapcsolódó linkek:
Prága város honlapja
Angol oldal
Prága a sörözőktől a Sparta Praháig



Korábbi riportok: