napi online kultúra és tudomány

RIPORT
Lúdas Matyi-land
A debreceni kultúrpark terveiről


Az Európa Kulturális Fővárosa pályázat körüli hirtelen jött felbuzdulásban az egymásra licitáló magyarországi városok mertek nagyokat álmodni. Milliárdos beruházások, üveg-beton-acél épületek, városrekonstrukció: az eredeti célkitűzést félreértve mindenki városfejlesztési lehetőségként értékelte a pályázatot. A nagy kavalkádban üde kivételnek számít a debreceni pályázat egyik kulcsprojektje, a Lúdas Matyi Park. Tudjuk, nem a cívisváros győzött, kérdés tehát, mi lesz a sorsa a Levente Péter és Döbrentey Ildikó nevével fémjelzett álomnak.

A Lúdas Matyi Park koncepciója igencsak megmozgatta a pályázatokat bíráló bizottság fantáziáját is, a nemzetközi zsűri külön dicséretben részesítette Debrecent, amiért a D2010 csomagban a tervezők a többi várossal ellentétben kiemelt programokkal kedveskedtek a gyermek és ifjúsági korosztálynak. A felkészülési folyamat hátterét nem ismerő ítészek megállapítása többszörösen is telitalálat, ugyanis nemcsak egy különleges, eredeti ötletről van szó, hanem ez volt az a kulcsprojekt, amely nem felső utasításra „pattant ki”, és tényleges társadalmi párbeszéd előzte meg a tervezetbe való beemelését.

Furfangos ötletek

A civil kezdeményezés forrása egy helyi értelmiségieket tömörítő kis klub, az El-elgondolkodók Klubja, melynek a gyermekprogramjairól (Zsebtévé, Móka Miki, Kip-kop, ki kopog, Égből pottyant mesék) ismert előadóművész-pár, Levente Péter és Döbrentey Ildikó is tagja. A Hankiss Elemér „találjuk ki Magyarországot” mozgalma által megihletett debreceni társaság már évekkel ezelőtt felvetette, hogy létre kellene hozni az országban valahol egy olyan kulturális parkot, mely a rendkívül gazdag magyar mesevilág elemeit fogná össze. Amolyan magyar Disneylandet, persze anélkül, hogy átvennék az amerikai park korlátolt, butuska összetevőit, csillogó-villogó profitorientált luxusvilágát. Miként Levente Péter ecsetelte a debreceni internetes hírportálnak, a vagy.hu-nak: amíg Walt Disney-nél a kicsi mindig fizikai erőszak révén győzi le a nagyot, addig a magyar mesehagyományban a jó furfangos észjárásával kerekedik a gonosz fölé. A Disney-től kölcsönzött technikai eszközök segítségével ezt a furfangosságot ültetnék át a megálmodott park világába. Amikor elkezdődött az EKF-pályázat előkészítése, Levente Péterék bedobták a D2010-kalapba elképzeléseiket, illetve hozzáfogtak egy nagyszabású csomagterv kidolgozásához. Megvizsgálták a Nagyerdei Állatkert és Kultúrpark adta lehetőségeket, figyelembe vették a város középtávú fejlesztési terveit, tájépítészeket vontak be a munkába. Az „agyalás” eredménye egy – az Illyés Gyula-féle népmesegyűjtemény címére asszociáló – hetvenhét ötletet tartalmazó program, melyet azonnal szerzői jogvédelem alá helyeztek. A házaspárt helyben képviselő Zeke László ügyvéd érdeklődésünkre elmondta: a lepecsételt boríték azonmód kinyílik, ha a városvezetéstől kézzelfogható garanciákat kapnak a megvalósításra vonatkozóan.

Ködös jövő

Természetesen az önkormányzat vezetőit beavatták a tervekbe, a városvezetők ismerik az elképzeléseket, pusztán a nyilvánosságnak kell beérnie néhány ízelítővel. Az elmúlt hónapokban zajlott egyeztetéseken Döbrentey Ildikó mindössze két-három konkrét ötletet ismertetett a közzel. Egyébként a park magába foglalná a teljes magyar mesevilágot a népmeséktől, a gyermekmondókákon, Benedek Elek vagy Lázár Ervin alkotásian keresztül egészen a rajzfilmekig vagy akár a szépemlékű rádiós és televíziós műsorokig. Többek között szóba került Kemény Henrik gyűjteményének elhelyezése is. A projekt központi eleme a Mézga családból ismert Köbüki tornya lesz, egy olyan információs központ, adatbázis – persze csillogó-kattogó herkentyűkkel –, ahol a híres ük-ük búráját a fejünkre téve mindent megtudhatunk a feldolgozott mesevilágról (illusztrációs anyag, zene, filmek, próza, vers stb.).

Tavaly, még az EKF pályázati periódusában sor került egy nagyobb tanácskozásra az ötletgazdák, a városvezetés és a gazdasági szféra néhány szereplője között, de ekkor még csak kóstolgatták egymást a felek, és persze a politikusok – reménykedve a pályázat sikerében – mindent megígértek. Miután Pécs és nem Debrecen nyert, elcsendesült a folyamat, bár Kósa Lajos polgármester évértékelő beszédében a D2010 program megvalósítandó részeként emelte ki a Lúdas Matyi Parkot. December közepén újból nekiálltak győzködni egymást a partnerek, de a nyilvánosság bevonásával zajló egyeztetésen Pajna Zoltán illetékes alpolgármester száját már semmilyen konkrét ígéret nem hagyta el azon kívül, hogy Debrecent továbbra is érdekli a vállalkozás.

Pénz, paripa, fegyver

Leventéék persze számoltak azzal, hogy egy esetleges pályázati bukta esetén az önkormányzat már visszafogottabb lesz. Ahogy az előadóművész fogalmazott: nem keverednének korpa közé, ők etetik a jószágot, s ha Debrecennek mégsem kell a Lúdas-park, készek egy másik városba továbbvinni elképzeléseiket. Nem is a cívisváros az első hely, ahol próbálkoznak. 1975-ben már hosszan tárgyaltak Csepellel, s bár az akkori helyi pártvezetés nagy lelkesedéssel fogadta a csomagtervet, végül mégsem lett belőle semmi. Jelenleg éppen Csurgóval tárgyalnak, ahova Népmese Parkot álmodtak. Ennek ellenére úgy látják, hogy Debrecenben a legjobbak az adottságok, keresve sem találnának jobb helyett, mint a Nagyerdő, ráadásul kiváló szakembergárda áll rendelkezésre helyben, mint például az országos hírű Vojtina Bábszínház munkatársai.

Egyre nyilvánvalóbb viszont, hogy számos hátráltató tényező akad. A legfontosabb persze a pénz. Levente úgy látja, hogy ha a legegyszerűbb terv valósul meg, az is körülbelül hárommilliárd forintot emésztene fel, és ha mind a hetvenhét ötlet tető alá kerülne, az összeg tízmilliárd fölé is emelkedhet. Tisztában van vele, hogy az önkormányzatok nincsenek jól eleresztve, éppen ezért legalább egy tíz éves, szakaszos beruházásban gondolkodnak, illetve központi támogatásra és uniós – főleg turisztikai – pályázatokra is számítanak. De még ebben az esetben is komoly önerővel kellene a városnak előrukkolnia. Nehezen képzelhető el, hogy Debrecen belemegy a táncba, ugyanis az önkormányzat az elmúlt időszakban – miközben Kósa folyamatosan a csökkenő központi támogatások miatt panaszkodik – túl sok mindent vállalt magára. Új galéria, uszoda épül, február végén adják át a Kölcsey Koncerttermet és Konferenciaközpontot, ráadásul a közgyűlés néhány hete bólintott rá Csányi János és Vidnyánszky Attila színházigazgatói pályázatára, mely gigantikus elképzelések mentén (ha minden megvalósul, itt is tízmilliárdos kiadás várható) kívánja átformálni a debreceni színjátszást.

Környezetvédelmi aggályok

A pénzhiány mellett a helyszín is problémás lehet. A Nagyerdőt az elmúlt évtizedekben ugyanis agyonterhelték. Eleve gond, hogy talajvíz-problémák miatt kiszárad a természetvédelmi oltalom alatt álló terület, a környezetvédelmi hatóságok már évekkel ezelőtt kidolgoztak egy tervezetet a folyamat megállítására, de pénz hiányában még nem történt semmi. Közben újabb és újabb építkezések zajlanak, botrányos fakivágásokra került sor, egyes vállalkozók lakóparkokat építenének a Nagyerdőben. Ahogy a Hortobágyi Nemzeti Park egykori igazgatója, Aradi Csaba fogalmazott nemrégiben: „a telekspekulánsok lassan ellopják a város lelkét”.

Márpedig ha minden megvalósul a hetvenhét ötletből, akkor nem elegendő a kultúrpark jelenlegi területe, terjeszkedni kell. Külön probléma, hogy az elmúlt időszakban az állatkert és vidámpark vezetősége inkább az előbbit fejlesztette – okkal, hiszen néhány éve még borzalmas állapotok közepette éltek az állatok – az utóbbi rovására. A parkon belüli új beruházások a vidámpark területét csökkentették, az ott található gépek és a felszerelés pedig inkább ipartörténeti múzeumba kívánkozik, és az az ötvenes-hatvanas éveket idézi. Terjeszkedés esetén Leventéék számíthatnak a környezetvédők tiltakozására (figyelmeztették is őket a legutóbbi, decemberi megbeszélésen). Néhány hete rebesgetik, hogy nem is a Nagyerdő területén készülne el a Lúdas-land, hanem kivinnék a város délkeleti szélére. Csakhogy a megcélzott helyen, a Vekeri tó környékén igen bonyolultak a telek- és tulajdonviszonyok, ezzel szemben a kultúrpark százszázalékos önkormányzati tulajdonban van.

Természetesen mindent lehet, csak akarni kell – mondja a szólás. Levente Péter készen áll a soron következő hatástanulmányok kidolgozására, egy szélesebb csapat felállítására, ám a döntés, hogy lesz-e Debrecenben Lúdas Matyi-park, a városvezetés kezében van. Ha pozitív döntés születik, a világon egyedállónak számító produkció születhetne a cívisvárosban, mely - Levente szavaival élve – „Debrecen kulturális és turisztikai életében egyfajta ébresztőóra lehetne”.

M. László Ferenc, Debrecen

Fotó: vagy.hu - A képeken sorrendben Levente Péter és Döbrentey Ildikó szerepel.


Kapcsolódó linkek:
A vagy.hu oldala
Debrecen oldala



Korábbi riportok:

Jövő Háza
Egy nap Bécsben
Kritikusok Kolozsváron
Csak természetesen - Japán Fesztivál
Drámai magyarok - felolvasószínház a Bárkán
Gúta
Rodosz
A Kulturális Örökség Napjai Párizsban
Csodák Palotája a Millenárison
Arcus Temporum Pannonhalmán
JAK-tábor Szigligeten 2.
JAK-tábor Szigligeten 1.
Zempléni Fesztivál
Kolozsvári évadnyitó
Pozsony
Vasúttörténeti Park
Erdély
Kapolcs 2005
EKHO - a jelenlegi állás
Félsziget 2005
Gyula
Szentendrei skanzen
Cserhát és Karancs-Medves
Volt2005 - harmadik beszámoló
Volt2005 - második beszámoló
Volt2005 - első beszámoló
Tűzraktár
Róma
Vilnius 2.
Vilnius 1.
London májusban
A nők a rendszerváltásban - a Tűsarok.org rendezvénye
Könyvfesztivál 2005
Barcelona
A párizsi Salon du Livre
Riport a műjégpálya utolsó napjáról
Párizsi riport
Európa Kulturális Fővárosa
Ursula Martinez
Ljubljana
Anifest2
Kínai Állami Cirkusz Budapesten
Hollandiai riport, 2. rész
Hollandiai riport, 1. rész
AlterNative Marosvásárhelyen
Madách Művész Szalon
Senkálszky 90
Budapesti Állat- és Növénykert
Az Extrém Off Show a Millenárison
Légiparádé augusztus 20-án
Thealter és SZASZSZ Szegeden
Prága
Az Európa Kiadó az A38-on
11. Nemzetközi Dobos és Ütős Gála Cegléden
Mediawave 2.
EU-csatlakozás Bécsben
EU-csatlakozás Budapesten
SZÓ: Tilos összművészeti fesztivál
Mediawave
Kecskemét
Győri Nemzetközi Ütőstalálkozó
Súgó CSiga Díj: gála
A kolozsvári színház Pesten
Menzel Pesten
A STOMP a Kongresszusi Központban
Operamesék a Nemzeti Színházban
Változások előtt a Bárka Színház
Piacok Pesten és Budán
Sufni-új színházi tér Budapesten
Rádió C-buli a Petőfi Csarnokban
Könyvvásár Marosvásárhelyen
Alter-Native Marosvásárhelyen
Sopron
Spinoza Ház
Kolozsvár
Nyitóbuli PONT Műhely módra
Merz ház
Gyirgyói életképek
Budapest by night
Budapest Plázs másodszor
Keszthelyi kerengő
Budapest Plázs-testközelből
Szegedi bolyongás
A King Crimson a Millenárison
Stigmafesztivál a Merlinben
Mikibácsi-maraton: Jancsó 3+1 a Bárkán
Mozart! bemutató előtt az Operettben
Március 15. Budapesten