napi online kultúra és tudomány

SZIGET 2003
Zárul Miki móka-tára…

Szerdán délelőtt bezárt a Sziget. Maradtak az óriási szemét-halmok, lebontandó alkalmi sátrak, felszedendő kaptár-utak. Bízhatunk benne, hogy jövőre ugyanitt és majdnem ugyanígy, vagy talán még jobban… De Sziget lesz, ez nem kérdés.


Apró zsörtök

Egyéb kérdések persze felmerülnek. A hangosítás például, ami csak nem akart javulni. Fakó szólamokkal és a színpadra berohangáló személyzettel kellett beérni. Továbbra is kérdéses a Nagyszínpad programjának összeállítása. Talán ennyi fellépő mégiscsak túlzás. Egyaránt kevés a nemzetközi húzónév és a magyar előadó. Olyan zenekarok, mint a Bëlga vagy az Emil.Rulez! elég ismertek és népszerűek már a nagyszínpados szerepléshez. Nem kellene őket fülledt sátrakba szorítani. A kriminális technikai feltételek és a heringként zsúfolódó ember-massza miatt a Bëlga és az Emil.Rulez! nekem kimaradt. Ott voltam, láttam, hogy sokan furakodnak, izzadnak és lelkesednek, de a zene nem ért célba sajnos. Hasonló kérdés felvethető a Világzenei Nagyszínpaddal kapcsolatban is. Nem szeretnék itt semmiféle nemzetieskedő hangot megütni, de tény, hogy a magyar zenekarok sokszor messze felülmúlták az estére beharangozott ügyeletes sztárt…

És gond maradt a korábbi évekhez hasonlóan a burjánzó fekália-szag. Hétfő-keddre már az egész Sziget egy nagyra nőtt pöce-gödör. A kedves toi-toi-ok csurig teltek, és… A többit bárki elképzelheti.


Helyszín-mustra

A fenti zsörtök a Sziget giga méreteihez képest persze apróságok, feljegyzendő minimál-zökkenők. Idén a szervezés profizmusa elérte a maximumát: nem maradt el koncert, a programok fennakadás nélkül zajlottak. Még szakadó esőben is.

Ha ki kellene osztani a legtöbbet látogatott helyszín díját, valószínűleg a Milli Tejbár nyerne. Kellemes teraszos ücsörgő finom italokkal, könnyű ételekkel és baráti árakkal. Még szimpla meleg tejet is lehetett kapni, és hozzá sajtos kiflit mártogatni. Elkelne a városban is egy ilyen békés sziget.

Maradva a díjazásnál: a második hely a Világzenei Nagyszínpadot illeti (megosztva a Jazz Színpaddal, Rádió© Sátorral, Pecsa Sátorral és a színházi helyszínekkel). Nagy füves rét, béke, gyönyörű zenék. Igazi Woodstock-hangulat. Fergeteges koncertet adott itt a Parno Graszt és a Técsői Banda kedden kora este: egy nyírségi roma családi zenekar és a Kárpátalja dallamait (magyar, ruszin, rutén, ukrán, moldován, román és még sok más) játszó együttes. Autentikus zenészek: egyszerű, közvetlen emberek. A roma zenészek maradtak a técsőieket is meghallgatni: ropták ők is, miközben figyelték a tehetséges táncosokat a tömegben. Kedves barátnőmet ki is kapták egy fordulóra. A porban vonagló sámán-embert mindenki csak távolról figyelte-csodálta: egészen belerévült, ahogy a técsői banda húzta.

Csalódást egyedül a kedd esti nagy koncert okozott (kémeim jelentése szerint a Massive Attack a nagyszínpadon viszont kifogástalanul nyomta!): Goran Bregovic nem elég fergeteges. Szépen vasalt, villogóan fehér öltönyében illedelmes zenét vezényelt. Kötelességtudóan ugráltunk a délszláv lakodalmasra, miközben Boban Markovic szélvihar-zenéje pörgött a fejemben. Hol maradt a Boban Markovic Orchestar? Kedves-kalapos Marton László, miért hiányoztak Bobanék?

Marton Lászlónál maradva: igazi házigazdája volt a Világzenei Nagyszínpadnak. Formát adott összekötő szövegeivel a koncert-folyamnak. Elvegyült a nézők között, figyelt, törődött, mintha csak otthon látná vendégül a sok ugráló-ökörködő poros lábú fiatalt.

A Rádió© Sátorban mutatkozott be a Karaván Színház Minden egér szereti a sajtot című előadásával. Gyerekdarab gyerekek elővezetésében. A kis társulatban roma és nem roma fiatalok művelik együtt a színjátszást Nyári Oszkár és Tóth Géza (a Kaposvári Csiky Gergely Színház vezető művészei) atyai irányításával. Az előadás a fehér és szürke egerek ostoba küzdelméről mesél. Ugye értjük?

A Jazz Színpadon lépett fel az Oláh Kálmán Quartet kiegészülve az isteni Tony Lakatossal. Nem vállalkoznék rá, hogy leírjam pezsgő, improvizatív zenéjüket: ezt hallani kell és látni, mennyire figyelik egymást. Itt minden rezdülésnek, szem-rándításnak szerepe van.

És végül a kényszerűen szűkre szabott válogatásban essék szó a báb-előadásokról is. Kis színpad a fás-árnyékos zugban. Színvonalas hazai és külföldi produkciók. Borsa Kata válogatásában bábos gyöngyszemekre lehetett bukkanni. Ilyen volt Irene Vecchia Pulcinella-előadása vagy a cseh Pavel Vangeli animációja. Vangeli saját készítésű, minden ízében mozgatható fa bábukkal dolgozik. Technikája és a bábokkal szembeni alázata Lénárt Andrást idézi a báb-szerető emlékezetébe.


És ami még volt

Természetesen meleg és por. Gyászkeretes, szappanért kiáltó lábak. Egy kis Pokémonos karaoke-show. Hideg sörök és még hidegebb koktélok. Egy hét együtt, mintha más nem is létezne. Van élet a Szigeten kívül is? Most egy évig újra kell, hogy legyen. Vissza a vasalt ruhákba, le a szőrösödő női lábakkal, irány a zuhanyozó, elő a dezodorokkal.

Vissza az életbe, hogy egy év múlva megint legyen mit elhagyni a fenébe…


Sőregi Melinda


Kapcsolódó linkek:
www.ritmusdepo.hu, a képek lelőhelye

A Sziget honlapja

Korábbi írások:



Korábbi kritikák: