Szeptember utolsó napjaiban újra stúdiószínházi előadásokat lát vendégül a Bárka színház. Az idén 7 éves intézmény immár harmadszor rendezi meg a Magyar Stúdiószínházi Műhelyek Fesztiválját, melynek célja, hogy azok a produkciók is nagyobb figyelmet kapjanak, melyekre viszonylag kevés néző válthat jegyet.
A két hétvégét is magába foglaló előadássorozat alatt az érdeklődők versenyen kívül láthatják a Bárka előadásait is, kezdetnek mindjárt a Rómeó és Júliát, melyet a színház igazgatója, Csányi János rendezett. A friss bemutatóhoz Csányi újrafordította és földrajzilag-történelmileg közelebb hozta hozzánk a Shakespeare-i szöveget: főszereplői az első világháború előtti pillanatokban, Bosznia-Hercegovinában szeretnek egymásba.
Forgách András idő- és térugrásokkal tarkított A görény dala című darabját a Stúdió „K” mutatja be. Az előadás érdekessége, hogy a viszonylag szegényes díszletben élő- és bábszínházi elemeket egyaránt tartalmazó produkció jött létre. Az előadásban ismét színészként is látható a rendező, Fodor Tamás.
Goda Gábor társulata ismét mitológiai témához nyúlt: az Osiris tudósítások című előadásban a koreográfus-rendező és táncosai a legendáktól megfosztott világba próbálják visszahozni a meséket és mitológiai történeteket. Mindezt Kiss Erzsi zenéjére
Háy János istendrámája, a Gézagyerek tavaly különdíjat kapott a találkozón. Most a két piás, Herda Pityu és Banda Lajos mellé Krekács Béla is betársul, hogy a Herner Ferike faterjában egy teljesen értelmetlennek tűnő életet vázoljanak fel. Ahol Pest a bűnök városa, s észre sem veszik, hogy a nagyobb bajok bizony nem a fővárosban vannak. A zalaegerszegi társulatot Pinczés István vezeti be Háy világába.
A gyulai nyári játékok nagy dobása volt a Beregszászi Illyés Gyula Színház és a Gyulai Várszínház közös produkciója, a Juhász Ferenc műve lapján íródott A szarvassá változott fiú. Az előadás emlékezetes duója volt Trill Zsolt és Törőcsik Mari kettőse. A fesztiválon Vidnyánszky Attila rendező jóvoltából a fővárosi közönség is meggyőződhet arról, milyen, amikor Színház születik a színpadon.
Pintér Béla társulata ezúttal operát mutat be a közönségnek. A Parasztopera című előadás modern mese régi konfliktusokkal: mi van, ha a szerelmes férfinak mégis egy másik nőt kell elvenni? A darab megmutatja életünk banális röhejességét, s a zene librettójába olykor még trágár kifejezések is becsúsznak.
A Tasnádi testvérek ezúttal együtt és Kecskeméten dolgoznak: Tasnádi István Malacbefőtt című, vadonatúj darabját Tasnádi Csaba rendezte meg a Kiskunság fővárosában.
Modernizált feldolgozásban látható Szophoklész Oidipusz királya a nyíregyházi színház bemutatásában. Tóth Miklós rendező Oidipusza huszonéves, ideje mai, s mégis működik a színpadon. Ez persze nemcsak a szerző zsenialitásának köszönhető.
Ugyancsak Szophoklész-drámát mutat be a találkozó egyetlen erdélyi résztvevője, a Sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház. Az Antigonét nem sokkal a fesztivál kezdete előtt mutatják be Sepsiszentgyörgyön. A rendező, Bocsárdi László és a társulat legendásan lelkiismeretes munkája garancia a minőségi előadás létrejöttére.
A találkozó alatt, minden előadás után szakmai vitára várják a nézőket és az alkotókat egyaránt. Nánay István és Koltai Tamás kritikusok hagyományos részvétele mellett Lubomir Vajdicka szlovák rendező s Malgorzata Semil lengyel kritikus alkotja a zsűrit.
A fesztivál immár elképzelhetetlen Folkestra-koncert nélkül, amely a hagyományokhoz híven a Bárka egyik előadása után be is következik. A fiatal, elsősorban népzenei alapokra írt zenét előadó csapat melllett a kávézóban a fesztivál alatt fellép még a jazzben verhetetlen Balázs József Trió és a Mediawave-en sikerrel fellépő szabadkai Paniks is. A találkozóhoz kapcsolódik az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet vitája, amely Sándor L. István színházi szakíró vezetésével a stúdiók és a színházi műhelyek kapcsolatáról, fenntartásuk lehetetlenségeiről szól.
A találkozó több új magyar drámát és egy operát is felmutathat, hála a válogató Kapuszta Katalinnak. A színházszeretők pedig saját szemükkel-fülükkel győződhetnek meg róla, valóban jól választott-e.
Kónya Orsolya
Kapcsolódó linkek:
