napi online kultúra és tudomány

SZÍNHÁZ
Fény és árnyék
V. Romániai Magyar Bábos Találkozó Kolozsváron


Gyergyószentmiklós után Kolozsvár látta vendégül három napig a színházi szakma egy szeletét. Immár ötödszörre rendezte meg a Homo Ludens Alapítvány a romániai magyar bábosok találkozóját, melyen szinte az összes működő bábos társulat részt vett. Itt nem osztanak díjakat, az esemény célja, hogy aktuális képet mutasson az erdélyi bábozás helyzetéről, és összegyűjtse néhány napra a szakma képviselőit. Minden este az előadások után kemény szakmai megbeszélések zajlottak, kíméletlenül rámutatva az égető problémákra. Magyarországról Nánay István kritikus, és Lengyel Pál rendező (jelenleg az egri Harlekin Bábszínház igazgatója) igyekeztek okos szóval elöl járni, a gyenge pontokra irányítani a figyelmet.

Az összkép nem ad okot bizakodásra. Az erdélyi bábjátszás általános állapota jobbára elkeserítő. A kifejezés a látott produkciók tükrében talán nem túlzás. A társulatok pedig számosan működnek: szinte minden nagyobb városban jelen van a bábjátszás. Alkalmam volt Kisvárdán is végig tekinteni a kínálaton, és most is: a megújulás, a sürgető szakmai fejlődés elkerülhetetlen.

Általában kevés pénzből, rövid idő alatt, rohammunkában készülnek a produkciók. Erre hivatkoznak többnyire az alkotók. A szakmai hiányosságok miatt azonban kevéssé lehet a körülményeket okolni. Hiányzik az elmélyült műhelymunka. Szinte arctalanul, határozott karakter nélkül működnek az együttesek. Sok energiát kellene fektetni a bábtechnika fejlesztésére is, hiszen az esetek jelentős részében alkalmazott egyszerű kesztyűs báb kevésnek látszik. Kevés, és alacsony szinten animált. Kiváló példa erre a temesvári Csiky Gergely Színház Bábtagozatának Árgyélus királyfi vagy a nagyváradi Árkádia Ifjúsági és Gyermekszínház A három kismalac című előadása. Az émelygős gügyögés, selypegés is általános jelenség. Mintha a gyerekekhez eleve butított formában kellene közeledni.

Súlyos problémaként jelentkezett a bábjátszásra alkalmas szövegek hiánya. Elengedhetetlen, hogy a jövőben nagyobb hangsúly essék a speciális bábos dramaturgia követelményeire. Elkeserítő, hogy a rengeteg Kolozsváron és Marosvásárhelyen végzett teatrológus hallgató elveszik a színház számára. Ők lennének nyilván az alkalmas személyek a dramaturgiai munkára. Ehhez azonban a színházak szándékára, fejlődni akarására is szükség lenne. Mindaddig, amíg emberileg, művészileg nem látják be a hivatás égető szükségességeit: nem lehet változás.

A három nap alatt élő zenét vagy alkalmas, színvonalas zenét alig hallottunk az erdélyi társulatoktól. Konzerv, műanyagszerű szintetizátor-muzsika jellemzi az előadásokat. Gyerekeknek készülnek ezek a produkciók: így a felelősség is óriási, hiszen csak magas minőséget, esztétikailag lábon álló színházi élményt szabad a lurkók elé engedni.

Nyilván minden társulat helyzete egyedi eset. Az általánosítás kicsit összemossa a gondokat. Míg a kolozsvári Puck Bábszínház mély morális, emberi és művészi válsággal küzd, addig a marosvásárhelyi Ariel Ifjúsági és Gyermekszínház korrekten működik. Barabás Olga művészi irányításával talán a fejlődés hosszú folyamata is elindulhat. A találkozón bemutatott János vitéz-előadásuk nem hibátlan, de nem is reménytelen. Hagyományos paravános játék fűszerezve egy kis árnyjátékkal. Emlékezetes az elrajzolt Griffmadár-báb, Lovasy László munkája. Az elkönnyítés itt is probléma. Nincsenek valós konfliktusok a mesében, mert komplett idióták állnak egymással szemben. Pökhendi, gőgös a Kukorica Jancsi, félős nyúl a francia király.

Az idei évadtól önálló tagozatként működik a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház bábtársulata Nagy Kopeczky Kálmán vezetésével. Évek óta igyekeznek itt valódi alkotóműhelyt létrehozni, közösséget kovácsolni. Sepsiszentgyörgy szerencsés színházi hely: a csillagok mostani állása szerint jókor, jó energiák gyűltek össze jó helyen bábos és kőszínházi oldalon egyaránt. A bábtagozat A kiskakas gyémánt félkrajcárja című előadással szerepelt a találkozón. Saját adaptációt készítettek a meséből (dramaturg: Nagy Lázár Kincső), melyben ember és báb feszül egymásnak, hiszen színész játssza a török császárt, és báb-alakban jelenik meg a kiskakas. Örök kérdés, mennyire lehet egy előadáson belül az embert és a bábot összejátszatni. Jelen esetben a bűnöző külsejű császár és köre elnyomja a szolidabb, finomabb bábos elemeket, és borul az előadás egyensúlya. Rendkívül szép vizuális megoldás volt a kiskakas kútba esése, mely akár Bocsárdi László A csoda című előadását is előhívhatta az emlékezetből, alkalmas párhuzamként. Külön érdemes még emlékezni az öreg székelyember hallgatag, gyönyörű figurájára-bábjára (báb és díszlet: Deák Barna), melyet a társulat különböző tagjai mozgattak magas színvonalon.

És a végére legyen csattanó is: a találkozón bemutatkozott vendégként a harkovi (Ukrajna) Kakadu Bábszínház is. Apró jelenetekből álló árnyjátékos előadásuk (A valóság illúziója) humora és bölcsessége nem mindennapi. Különösen emlékezetesek a visszatérő kis hódító figurák, akik minden adandó helyen igyekeznek ukrán nemzeti színeket elhelyezni. Kolozsváron, mely émelyítően pompázik román nemzeti színekben, nagyon értette a közönség az emberi ostobaság ilyen felemlegetését.


Sőregi Melinda

Külön köszönet a szervezőknek, és Vincze Lászlónak a meghívásért. És ismét köszönet Balázs Áronnak a képekért.

Kapcsolódó linkek:



Korábbi kritikák:

Stúdiószínházak a Bárkán
Kollokvium Gyergyóban
A Dévajságok Magyarhonban Szentendrén
A Titus Andronicus Gyulán
A Kései találkozás Szentedrén
A Dandin György Kőszegen
Thealter: 2. tudósítás
Thealter: 1. tudósítás
Thealter, SZASZ-beharangozó
Kisvárdai Fesztivál-napló, III.
Kisvárdai Fesztivál-napló, II.
Kisvárdai Fesztivál-napló, I.
Határtalan színházak: Kisvárdai Határon Túli Magyar Színházak Fesztiválja
POSZT 2003: előtte, közben, utána
POSZT 2003 előzetes
A Nézőművészeti Főiskola a Thália Régi Stúdiójában
Negyedik kapu a Radnótiban
Gyermekdarabok a Vígben és az Új Színházban
A sárkány a Madách Kamarában
Noé bárkája a Bábszínházban
Boldogtalan hold a Tivoliban
A bosszú a Katonában
Rómeo és Júlia Sepsiszentgyörgyről
Tóték és Családrajz a Bárkán
Godot a Pesti Színházban
Ilja próféta a Bárkán
Holdfény a Bárkán
Az idióta a Katonában
Indul a Bakterház Zalaegerszegen, és Borisz Godunov a Madách Kamarában
"Macska a forró bádogtetőn" a debreceniektől
"A görény dala" a Stúdió K-ban
Kabaré az Ódry Színpadon
A kolozsvári Cseresznyéskert a Tháliában
Tartuffe: ráncfelvarrás után a Katonában
Lüzisztraté a Merlinben, Állatfarm a Katonában
Évadnyitó a Krétakörnél
Néhány négyzetméternyi színház: a Stúdiószínházi találkozó eredményei
Stúdiósodás - Stúdiószínházi találkozó tizennegyedszer a Bárkán
Tóték Kőszegen
Sok hűhó a Keszthelyi Nyári Játékokon
THEALTER International Szegeden
POSZT 2002, negyedik felvonás és eredmények
POSZT 2002, harmadik felvonás
POSZT 2002, második felvonás
POSZT 2002, első felvonás
POSZT-előzetes 2.
POSZT-előzetes 1.
Kolozsvári Fordítások a Tháliában
Beszélgetés Catalina Buzoianuval
Revizor Pécsett
Nick Carter Tatabányán
Osztrovszkij Erdője Kaposváron
Jeles András Szenvedéstörténete Kaposváron
Bereményi, Shakespeare, Zalaegerszeg
Káprázatos hölgyek Kaposvárott
Marcello és Camillo a Stúdió K-ban
XIII. Stúdiószinházi Fesztivál a Bárkán
POSZT festam: színházak nyáron
Lóvátett lovagok a Vígszínházban
Szikora János a Kalldewey Farce-ról
Meghalt Sinkovits Imre
Euripidész: Alkésztisz
Moliere: A mizantróp
Csehov: Cím nélküli darab