napi online kultúra és tudomány

SZÍNHÁZ
Nincs mese
A kék madár a Vígszínházban


Ez egy súlyos Kék madár. Eddig, amikor a színház azt akarta velem elhitetni, hogy most súlyos, fontos és komoly, mindig lebukott nálam (kaptam én már röhögő görcsöt Hamlet nagymonológjától is), és számtalanszor pleződtek le a röhejes, totálisan súlytalan blöffök. A Vígszínházban nincs mese: itt valódi súly van, azaz kikerülhetetlen a szembenézés, mert iróniával és cinizmussal nem kikezdhető, ütésálló előadásról van szó. Erős présben formálódik a néző, aki most megtanulja, hogy a színház – ritka alkalom, de be kell vállalni - számára is komoly munka. A színészek fegyelmezett, kemény kézzel lefojtott „lecses indulatai” (idézet az Adrienne Lecouvreur című előadásból) nekünk sem engednek semmi lötyögést, de a székünk azért nem fajul olyan kínzóhellyé, mint korábban a színművészetisek szintén Zsótér rendezte Arturo Uijában.

Az előadás szigora nem válik könyörtelenséggé: megértőbb a többi vígbeli rendezésnél, igaz csak Brechthez viszonyítva… A megértés a halállal szemezgető, boldogságot keresgélő, naiv, de tapasztalataitól riadt emberé, aki egyik lábával földöntúli, álombéli birodalmakban, másikkal a valóságban áll. Ez úgy valósul meg, hogy a valóságos térben színpadképtelennek hitt, ízléstelenség csimborasszóinak képzelt 60-as évekbeli fotelek vannak: párosával, mind másmilyenek. Ezekre ereszkednek rá Benedek Mari tüllre, vagy valami könnyű, de főleg áttetsző anyagra felvitt hatalmas leplei, amelyek hol a nézőteret és a színpadot választják le egymástól, és rajzolják rá a színpadra a monumentális látványt úgy, hogy mögöttük látszanak át a színészek, fotellel, mindennel együtt; hol meg a színészek mögé ereszkednek le, és festenek grandiózus hátteret mögéjük. És jön persze az összes többi eset, amikor előttük, mögöttük, egymásba tűnve, egymásra kopírozódva látszanak a képek.

Két száraz arcú nő jár itt különös, felnyitott tekintettel a boldogság számtalan kifakuló lehetősége között: Börcsök Enikő és Venczel Vera, ők Tyltyl és Mytyl. (A Tündért és Fényt játszó Kamarás Ivánt meg kell mellettük említenem, mert reveláció volt arányosan formált alakítása, Béres Ilonáéval együtt…) A Kamrában Vörösmarty Csongor és Tündéje kapcsán a tündérvilágban lépdelő szereplőknek a rendező nem adta meg a mesevilágot, csak egy papírlapnyi fényt, amelybe belerévülhettek. Itt megmozdul a fantázia, bár igazából azt mondanám, hogy ebben a mesevilágban inkább rémálmok szabadultak el, mert szorongás és szomorúság árad minden jelenetből. Például Tyltyl és Mytyl első útja a halott nagymamához, és nagypapához vezet. Beülnek a foteljükbe és „átmennek” beléjük, azaz nagymamaként és nagypapaként beszélnek.

Rémítőek az Éjszaka Birodalmából először felsorakozó férfiaktok, a vérszomjas Fák, a kiégetten ülő Boldogságok között a Legkövérebb Boldogság (Hegedűs D. Géza), amint hatalmas narancssárga lufikból álló jelmezét levetve mutatja meg nekünk testét, amelyet szolgál, amely boldoggá teszi. Szamosi Zsófia az ellenpólusa, ragyogó ékköves, bonyolult fejdísszel a fején lebeg a levegőben, uszálya kimódolt hullámokban kavarog mellette, ő az Otthoni Örömök Vezére, de olyan, mint egy pszichedelikus álomkép, miközben a Szófogadás, és Vizes Fűben Való Szaladgálás Boldogságát reklámozza. Ha gyerek lennék és 14 éven aluli, sírva rontanék ki a színházból, nemcsak a meztelen férfiak látványától, meg ettől az egész ijesztő lidércnyomástól, hanem attól is, hogy ha egyáltalán megérteném az előadást. Boldogság ott van, ahonnan a leginkább menekülni szeretnénk, de nem tudunk. Amit Boldogságnak hiszünk, az valójában ellenség; az élet vesszőfutás a színehagyott, döglött vagy kitömött, kék színű madarak között, amelyek közül egyik sem igazi. De így felnőttként is megrendülök, mondjuk akkor, amikor a földszinti nézőtér temetővé válik alattam, ugyanis amikor a szereplők a halottakhoz indulnak, ott lent (a páholyban ültem) mindenki a saját sírját játssza el tulajdonképpen, ahogy egy szál fehér szegfűvel integet.

Igen, Zsótér új értelmet adott a színpadi komolyságnak. Nem élvezetes bódultsággal szédít, hanem elszámoltat életünk lehetőségeivel ezen a hidegen ragyogó ötletekkel megformált színpadon.

Helmeczi Hédi

Fotó: Kardos Zsuzsa

Maurice Maeterlinck: A kék madár
A Vígszínház előadása
Fordította: Lackfi János


Szereplők: Börcsök Enikő, Venczel Vera, Szamosi Zsófia, Béres Ilona, Kamarás Iván, Hegedűs D. Géza

Díszlettervező: Ambrus Mária
Jelmeztervező: Benedek Mari
Zeneszerző: Tallér Zsófia
Dramaturg: Ungár Júlia
Mozgás: Vati Tamás
Maszk: Szabó C. Mária
Szcenikus: Krisztiáni István
Rendező: Zsótér Sándor

Kapcsolódó galéiánk:
Kardos Zsuzsa fotói

Kapcsolódó link:
A Vígszínház oldala




Korábbi kritikák:

Kristóf Ágota: A Nagy Füzet
Godot-ra várva (Sepsiszentgyörgy)
Az élet álom, Várva
Két zágrábi előadás
Hamlet a Bárka Színházban
Két Mester és Margarita Budapesten
Az elveszett levél Kolozsváron
A Castel Felice a Radnóti Színházban
A Vízkereszt a Vidám Színpadon
Troilus és Cressida
Négy lába van a lónak...
Play / Gorkiy
I.L.Caragiale Országos Színházi Fesztivál, Bukarest 2005.
Két Kornis-darab a Bárkán
6. Politik im Freien Theater, Berlin
COMET Fesztivál, Bárka színház
Pityu bácsi fia
Tanítványok
Karneválvégi éjszaka
Báb- és Marionettszínházak Nemzetközi Fesztiválja
Párizsi színházi esték: Ballet Prejlocaj, Vígözvegy
Első éjszaka avagy az utolsó
Megtisztulva
Őszinte, de igaz
Reviczky a Szegedi Kisszínházban
A párnaember - felolvasószínház
A Carmen Szegeden
VII. Romániai Magyar Bábos Találkozó, Kolozsvár
Phaidra
Fűrészelés, forgácsok, roncsok
Ördögverő jóbarátok
Paravarieté
Veszett fejsze
Előszó a Macbeth-hez
Marienbad
Három nővér Zsámbékon
Plasztilin a Színművészeti Egyetemen
Shakespeare Fesztivál Gyulán
A gólyakalifa az Operában
A Négerek a Bárka Színházban
A Volt egyszer egy csapat a Madách Színházban
Kollokvium Gyergyószentmiklóson
A PONT Műhely sötétség hatalma című előadása a Trafóban
Macskalápon
A szegedi A csend a Nemzetiben
A szegedi A végzet hatalma a Nemzetiben
A Kávéház a Vígszínházban
A Kasimir és Karoline a Krétakör Színház előadásában
Az Aimée és Jaguár a Vígszínházban
A Tóték a Radnóti Színházban
A Helge élete a Bárkán
III. Richárd a Nemzeti Színházban
Médeia a Katonában
Ledarálnak, eltűntem a Kamrában
A Bakkhánsnők Kolozsváron
A Pisti... a Vígszínházban
A Pentheszileia a Nemzeti Színház stúdiójában
A maratonfutók tiszteletkört futnak
A filléres opera az Örkény Színházban
A Commedia de'll arte a Kamrában
A No Mom's land Marosvásárhelyen
A Krimi Kolozsváron
A Nibelung Lakópark a Budavári Sziklakórházban
Sirály az Örkény István Színházban
Sárga liliom a Nemezeti Színházban
Vaknyugat a Pesti Színházban
Vitafórum a Figura Stúdió Színházról
A Scapin furfangjai Gyergyószentmiklóson
A Szentivánéji álom Gyulán
A Tóték Gyulán
Színészképzősök Kisvárdán
Atelier Színházi Találkozó Sepsiszentgyörgyön
Hamlet. Intolerable
Csak egy szög
Temesvári hangulatok 2.
Temesvári hangulatok 1.
A Csongor és Tünde a Katona József Színházban
A Herr Kolpert a MU Színházban
A Lohengrin az Erkel Színházban
Az Operett a Bárkán
A PONT Műhely CSALÁD-ja a MU Színházban
A revizor a Vígben
A Buborékok a Nemzeti Színházban
Az Ivanov a Katonában
Az Álmok hídján mentem át a Millenárison
A Miaszerelem a Millenárison
A Czillei és a Hunyadiak a Nemzetiben
A Krétakör Mizantrópja a Vidám Színpadon
A Don Quijote és... a Budapest Bábszínházban
A hazug a Színművészetin
A dilis Resner Marosvásárhelyen
A Piszkavas a Madách Kamarában
Az egri Galambok a Tháliában
A marosvásárhelyi Fagyöngyszüret a Tháliában
A Hazug képzelet az Új Színházban
Az Öltöztessük fel a mezteleneket! Kolozsváron
A Fekete tej a Kamrában
Az Egy pohár víz a Madáchban
A vesztett éden a Tháliában
A Boldogtalanok Marosvásárhelyen
A Koccanás a Katonában
A Hárpia megzabolázása a Madách Kamarában
A Theomachia a Bárkán
A Krétakör Sirája a Fészekben
A Gázláng Sopronban
A Petit Mal a Városi Színházban
A Dühöngő ifjúság a Tháliában, a Dühöngő a Merlinben
A Különóra/ A kopasz énekesnő a Madách Kamarában
A Motel a Katonában
A Holdbeli csónakos a Nemzetiben
A Svejk, a féregirtó a Stúdió K-ban
A Kaukázusi krétakör a Vígben
Stúdiószínházak a Bárkán
A komáromi Ibusár a Tháliában
A Rómeó és Júlia a Bárkán
Bábosok Kolozsváron
Stúdiószínházak a Bárkán
Kollokvium Gyergyóban
A Dévajságok Magyarhonban Szentendrén
A Titus Andronicus Gyulán
A Kései találkozás Szentedrén
A Dandin György Kőszegen
Thealter: 2. tudósítás
Thealter: 1. tudósítás
Thealter, SZASZ-beharangozó
Kisvárdai Fesztivál-napló, III.
Kisvárdai Fesztivál-napló, II.
Kisvárdai Fesztivál-napló, I.
Határtalan színházak: Kisvárdai Határon Túli Magyar Színházak Fesztiválja
POSZT 2003: előtte, közben, utána
POSZT 2003 előzetes
A Nézőművészeti Főiskola a Thália Régi Stúdiójában
Negyedik kapu a Radnótiban
Gyermekdarabok a Vígben és az Új Színházban
A sárkány a Madách Kamarában
Noé bárkája a Bábszínházban
Boldogtalan hold a Tivoliban
A bosszú a Katonában
Rómeo és Júlia Sepsiszentgyörgyről
Tóték és Családrajz a Bárkán
Godot a Pesti Színházban
Ilja próféta a Bárkán
Holdfény a Bárkán
Az idióta a Katonában
Indul a Bakterház Zalaegerszegen, és Borisz Godunov a Madách Kamarában
"Macska a forró bádogtetőn" a debreceniektől
"A görény dala" a Stúdió K-ban
Kabaré az Ódry Színpadon
A kolozsvári Cseresznyéskert a Tháliában
Tartuffe: ráncfelvarrás után a Katonában
Lüzisztraté a Merlinben, Állatfarm a Katonában
Évadnyitó a Krétakörnél
Néhány négyzetméternyi színház: a Stúdiószínházi találkozó eredményei
Stúdiósodás - Stúdiószínházi találkozó tizennegyedszer a Bárkán
Tóték Kőszegen
Sok hűhó a Keszthelyi Nyári Játékokon
THEALTER International Szegeden
POSZT 2002, negyedik felvonás és eredmények
POSZT 2002, harmadik felvonás
POSZT 2002, második felvonás
POSZT 2002, első felvonás
POSZT-előzetes 2.
POSZT-előzetes 1.
Kolozsvári Fordítások a Tháliában
Beszélgetés Catalina Buzoianuval
Revizor Pécsett
Nick Carter Tatabányán
Osztrovszkij Erdője Kaposváron
Jeles András Szenvedéstörténete Kaposváron
Bereményi, Shakespeare, Zalaegerszeg
Káprázatos hölgyek Kaposvárott
Marcello és Camillo a Stúdió K-ban
XIII. Stúdiószinházi Fesztivál a Bárkán
POSZT festam: színházak nyáron
Lóvátett lovagok a Vígszínházban
Szikora János a Kalldewey Farce-ról
Meghalt Sinkovits Imre
Euripidész: Alkésztisz
Moliere: A mizantróp
Csehov: Cím nélküli darab