napi online kultúra és tudomány

SZÍNHÁZ
Betekintés az akváriumba
A Kispolgári nász Kolozsváron


Anca Bradu vitte színre a kolozsvári Állami Magyar Színházban Brecht korai egyfelvonásosát, a Kispolgári nászt. A román rendezőnő korábbi színpadi alkotásait és a bemutatót megelőző sajtónyilatkozatait, valamint a kolozsvári társulat képességeit ismerve, jó előadást lehetett remélni. Sajnos hiába: az alkotók nem váltották be a hozzájuk fűzött reményeket.

A Kispolgári nász rövid dialógusai, a konkrét cselekményből kilógó történet-mesélései filmes jelenetezési technikára és flashekre emlékeztetnek. Egy család és néhány barátjuk éppen lakodalmi asztalnál ül, szó szót követ, az alkohol a fejekbe száll, élcelődésből sértegetés következik, mígnem elszabadul a pokol, és minden bútor összetörik a vendégek alatt – a cselekmény abszurd színműbe illő, és ha erre élezik ki a bemutatót, talán lett is volna értelme leporolni ezt a szinte soha nem játszott, zsenge, egyáltalán nem tipikus Brecht darabot.

A kolozsvári előadásban a szereplők látványos erőfeszítéseket tesznek, hogy a tisztességesen elkészített, rózsaszínűre mázolt bútordarabokat összezúzzák. A szövegben benne maradtak a gyalulatlan-pácolatlan berendezésre utaló szövegrészek, de mást látunk. Hangulatos, színes lámpát is emlegetnek, ehelyett egy egyszerű fehér ernyőjű asztali lámpát helyezett el a díszletben Mihai Păcurar tervező.

Következetlenségek sora gyengíti az előadást. Ha a rendező a brechti víziót szerette volna felerősíteni a mai nézők számára, melyben a szereplők lerombolják a talmi pompában díszelgő bútorokat, ezzel jelezve a kispolgári életvitel hamisságát, a látszólag boldog házassági kötelék és a szerelem törékenységét, talán nem azzal kellett volna kezdeni, hogy a lakodalmi asztal mellett az összes szereplő fanyalog a harmadik finom fogás láttán (néhányan már az első fogást is elutasították volna). Ha étkezési szertartásaiban sem él tovább az a világ, amelyről az előadás lerántja a leplet, akkor nincs tétje a színes cukormáz mögötti rohadás felfedésének sem, hiszen első percben látjuk, hogy hamis minden mosoly.

Miután a szereplők egytől egyig kivetkőztek magukból, elárulták egymást és saját magukat, a vendégek távoznak, és a fiatal házasok magukra maradnak az összetört bútorok között. A vőlegényről hirtelen kiderül, hogy egy ellenszenves, anyagias és kicsinyes diktátor, akin semmi szeretnivaló nincs. Mégis, otthonukba szinte minden magyarázat vagy átmenet nélkül idilli békesség, szeretet és egyetértés költözik, de a végső jelenetben, amikor a mennyezet is rájuk omlik, már nincsenek egymás karjában, hanem a tér két különböző sarkában, egymástól ismét eltávolodva fogadják az újabb csapást.

A törések könnyűszerrel egy csupa-ellentmondás kapcsolat pillanatait pontozhatnák ki az előadásban, de úgy tűnik, sem a rendező, sem a főszerepeket játszó színészek nem érezték fontosnak, hogy kezdjenek valamit ezekkel az ellentmondásokkal. Kézdi Imola, aki a színház egyik vezető művésze, és sok kitűnő alakítással bebizonyította már adottságait, a Menyasszony szerepében egy percig sem hiteles. Karcsú alakjára jól illő, egyenes szabású ruhát varrat Mihai Păcurar, amiről pedig elhangzik, hogy “előnyös szabása” az áldott állapotát kellene takarnia. A színésznő természetes vörös haját is rikító piros, göndör parókára cseréltetik, amitől nagyon sápadtnak tűnik. A sok mindent meghatározó külsőségek ellenében nehéz lehet dolgozni, és az előadás bizonyítja is: a rendező nem „fáradozott” azzal, hogy a megfelelőképpen igazolja a látványt, vagy a színészektől olyan játékot kérjen, ami beillik a tablószerű képbe.

Marie vőlegényét, Jacobot Dimény Áron alakítja. Tőle is sok jó szerepet láttunk mostanában (gondoljunk Andres figurájára a Woyzeckben vagy a Tanítványok Alfeusára), tehát nem lehetne azt állítani, hogy nincs formában. Mégis, ha kénytelen egy asztal mögött ülni, enni és néha egy nála fejjel magasabb színésznőt (Skovrán Tünde) emelgetni – ez a tánc, sok esélye nincs játszani. Az előadás végén éppen ezért hiteltelen a diktátori póz, amibe belekényszeríti szöveg és rendező.

Az asztalnál ülő szülők furamód nem párok, de nem derül ki, hogy miért csak a vőlegény anyja és a menyasszony apja van jelen. Szerepük kicsit hálásabb: Albert Júlia mint házigazda újabb meg újabb fogásokat tálal, amikor pedig színen van, és ő is kénytelen az asztalnál ülni, tétlensége nem szembetűnő, mert nem sok dialógusba van beleszólása. Orbán Attila éppen ellenkezőleg, ha kell, ha nem, meséli a régi családi anekdotákat, ehhez feláll, előrehozott széken bohóckodik, de a többi szereplő nem nagyon értékeli a jeleneteit.

Szereposztási zavarok is akadnak: a menyasszony fiatal barátnőjének (Skovrán Tünde) férjét Boér Ferencre bízta a rendező, aki a menyasszony apját játszó Orbánnál lényegesen idősebb, de a nagy korkülönbségre nem játszik rá az előadás.

Valamelyest jobban kitalált figura A barát (Molnár Levente), aki affektál az egész előadásban, mindent lefitymál, de amikor arra kerül sor, hogy maga szerepeljen, kiderül róla, hogy nem több egy ripacs énekesnél. A következetlenségek őt sem kerülik el: a skatulyából kiszedett frakkra motoros bőrkabátot ölt, a hozzá tartozó és pilótasapkával és békaszemüveggel (nem valószínű, hogy a rendező azonosítani szerette volna a Szecsuáni jóember repülőjével).

A díszes társasághoz tartozik még két szereplő: Ina, a menyasszony húga (Albert Csilla) és egy idegen fiatalember (Galló Ernő), akik között romantikus idill szövődik. Jelmezeik át is helyezik őket egy más korba, de ez még nem elég, hogy valamire jussanak alakításaikkal. Ina az előadás első tíz percében pösze, majd megmagyarázhatatlan módon eltűnik beszédhibája. A fiatalember nem igazán tud mit kezdeni a fruska kacérkodásával, megpróbál szolid sznob álarcba rejtőzni, de aztán mégis elbújik a vendégsereg elől a rakoncátlan kislánnyal.

Anca Bradu rendező nyilatkozataiból az derül ki, hogy sokkal többet gondolt Brecht korai egyfelvonásosáról, mint amennyit előadásában sikerült megvalósítania. A tartalmatlan családi rituálék ábrázolása ma már tárgytalan polgárpukkasztás (mert a házasság előtti gyermekáldás nem elitélendő bűn), a konvenciók is átalakultak az utóbbi 80-90 évben, és ha valaki valóban lázad, az nem a kispolgári életforma ellen lázad. A fizikailag megsemmisített berendezés sem groteszk vagy abszurd, és nyoma sincs benne a rendező által említett némafilmes gegeknek (hiszen nincs törés-zúzás: magától omlik össze minden szék).

Talán a színpadot a nézőtértől elválasztó, a teljes színpadnyílás méretében felállított plexifal a legmarkánsabb és legjobban eltalált díszletelem: elválasztja tőlem, mai nézőtől ezt a fura és érthetetlen világot, de lehetővé teszi, hogy beletekintsek, mint egy nagy akváriumba, ahol fura, és különféle fajokhoz tartozó színes halacskák úsznak és tátognak.

Hegyi Réka, Kolozsvár

Fotó: Bíró István

Bertolt Brecht: Kispolgári nász
Kolozsvári Állami Magyar Színház

Szereplők: Kézdi Imola, Dimény Áron, Molnár Levente, Skovrán Tünde, Boér Ferenc, Orbán Attila, Albert Júlia, Albert Csilla, Galló Ernő

Díszlet, jelmez: Mihai Păcurar
Koreográfus: Mălina Andrei
Zenei munkatárs: Iosif Herţea
RENDEZŐ: Anca Bradu


Kapcsolódó link:
Aze előadás a Kolozsvári Állami Magyar Színház oldalán




Korábbi kritikák:

Az Oidipusz Kolozsváron
Előtte-utána
Esztrád sokk Nyíregyházán
Barbara őrnagy
Ulixes - Ágens előadása
Kék madár
Kristóf Ágota: A Nagy Füzet
Godot-ra várva (Sepsiszentgyörgy)
Az élet álom, Várva
Két zágrábi előadás
Hamlet a Bárka Színházban
Két Mester és Margarita Budapesten
Az elveszett levél Kolozsváron
A Castel Felice a Radnóti Színházban
A Vízkereszt a Vidám Színpadon
Troilus és Cressida
Négy lába van a lónak...
Play / Gorkiy
I.L.Caragiale Országos Színházi Fesztivál, Bukarest 2005.
Két Kornis-darab a Bárkán
6. Politik im Freien Theater, Berlin
COMET Fesztivál, Bárka színház
Pityu bácsi fia
Tanítványok
Karneválvégi éjszaka
Báb- és Marionettszínházak Nemzetközi Fesztiválja
Párizsi színházi esték: Ballet Prejlocaj, Vígözvegy
Első éjszaka avagy az utolsó
Megtisztulva
Őszinte, de igaz
Reviczky a Szegedi Kisszínházban
A párnaember - felolvasószínház
A Carmen Szegeden
VII. Romániai Magyar Bábos Találkozó, Kolozsvár
Phaidra
Fűrészelés, forgácsok, roncsok
Ördögverő jóbarátok
Paravarieté
Veszett fejsze
Előszó a Macbeth-hez
Marienbad
Három nővér Zsámbékon
Plasztilin a Színművészeti Egyetemen
Shakespeare Fesztivál Gyulán
A gólyakalifa az Operában
A Négerek a Bárka Színházban
A Volt egyszer egy csapat a Madách Színházban
Kollokvium Gyergyószentmiklóson
A PONT Műhely sötétség hatalma című előadása a Trafóban
Macskalápon
A szegedi A csend a Nemzetiben
A szegedi A végzet hatalma a Nemzetiben
A Kávéház a Vígszínházban
A Kasimir és Karoline a Krétakör Színház előadásában
Az Aimée és Jaguár a Vígszínházban
A Tóték a Radnóti Színházban
A Helge élete a Bárkán
III. Richárd a Nemzeti Színházban
Médeia a Katonában
Ledarálnak, eltűntem a Kamrában
A Bakkhánsnők Kolozsváron
A Pisti... a Vígszínházban
A Pentheszileia a Nemzeti Színház stúdiójában
A maratonfutók tiszteletkört futnak
A filléres opera az Örkény Színházban
A Commedia de'll arte a Kamrában
A No Mom's land Marosvásárhelyen
A Krimi Kolozsváron
A Nibelung Lakópark a Budavári Sziklakórházban
Sirály az Örkény István Színházban
Sárga liliom a Nemezeti Színházban
Vaknyugat a Pesti Színházban
Vitafórum a Figura Stúdió Színházról
A Scapin furfangjai Gyergyószentmiklóson
A Szentivánéji álom Gyulán
A Tóték Gyulán
Színészképzősök Kisvárdán
Atelier Színházi Találkozó Sepsiszentgyörgyön
Hamlet. Intolerable
Csak egy szög
Temesvári hangulatok 2.
Temesvári hangulatok 1.
A Csongor és Tünde a Katona József Színházban
A Herr Kolpert a MU Színházban
A Lohengrin az Erkel Színházban
Az Operett a Bárkán
A PONT Műhely CSALÁD-ja a MU Színházban
A revizor a Vígben
A Buborékok a Nemzeti Színházban
Az Ivanov a Katonában
Az Álmok hídján mentem át a Millenárison
A Miaszerelem a Millenárison
A Czillei és a Hunyadiak a Nemzetiben
A Krétakör Mizantrópja a Vidám Színpadon
A Don Quijote és... a Budapest Bábszínházban
A hazug a Színművészetin
A dilis Resner Marosvásárhelyen
A Piszkavas a Madách Kamarában
Az egri Galambok a Tháliában
A marosvásárhelyi Fagyöngyszüret a Tháliában
A Hazug képzelet az Új Színházban
Az Öltöztessük fel a mezteleneket! Kolozsváron
A Fekete tej a Kamrában
Az Egy pohár víz a Madáchban
A vesztett éden a Tháliában
A Boldogtalanok Marosvásárhelyen
A Koccanás a Katonában
A Hárpia megzabolázása a Madách Kamarában
A Theomachia a Bárkán
A Krétakör Sirája a Fészekben
A Gázláng Sopronban
A Petit Mal a Városi Színházban
A Dühöngő ifjúság a Tháliában, a Dühöngő a Merlinben
A Különóra/ A kopasz énekesnő a Madách Kamarában
A Motel a Katonában
A Holdbeli csónakos a Nemzetiben
A Svejk, a féregirtó a Stúdió K-ban
A Kaukázusi krétakör a Vígben
Stúdiószínházak a Bárkán
A komáromi Ibusár a Tháliában
A Rómeó és Júlia a Bárkán
Bábosok Kolozsváron
Stúdiószínházak a Bárkán
Kollokvium Gyergyóban
A Dévajságok Magyarhonban Szentendrén
A Titus Andronicus Gyulán
A Kései találkozás Szentedrén
A Dandin György Kőszegen
Thealter: 2. tudósítás
Thealter: 1. tudósítás
Thealter, SZASZ-beharangozó
Kisvárdai Fesztivál-napló, III.
Kisvárdai Fesztivál-napló, II.
Kisvárdai Fesztivál-napló, I.
Határtalan színházak: Kisvárdai Határon Túli Magyar Színházak Fesztiválja
POSZT 2003: előtte, közben, utána
POSZT 2003 előzetes
A Nézőművészeti Főiskola a Thália Régi Stúdiójában
Negyedik kapu a Radnótiban
Gyermekdarabok a Vígben és az Új Színházban
A sárkány a Madách Kamarában
Noé bárkája a Bábszínházban
Boldogtalan hold a Tivoliban
A bosszú a Katonában
Rómeo és Júlia Sepsiszentgyörgyről
Tóték és Családrajz a Bárkán
Godot a Pesti Színházban
Ilja próféta a Bárkán
Holdfény a Bárkán
Az idióta a Katonában
Indul a Bakterház Zalaegerszegen, és Borisz Godunov a Madách Kamarában
"Macska a forró bádogtetőn" a debreceniektől
"A görény dala" a Stúdió K-ban
Kabaré az Ódry Színpadon
A kolozsvári Cseresznyéskert a Tháliában
Tartuffe: ráncfelvarrás után a Katonában
Lüzisztraté a Merlinben, Állatfarm a Katonában
Évadnyitó a Krétakörnél
Néhány négyzetméternyi színház: a Stúdiószínházi találkozó eredményei
Stúdiósodás - Stúdiószínházi találkozó tizennegyedszer a Bárkán
Tóték Kőszegen
Sok hűhó a Keszthelyi Nyári Játékokon
THEALTER International Szegeden
POSZT 2002, negyedik felvonás és eredmények
POSZT 2002, harmadik felvonás
POSZT 2002, második felvonás
POSZT 2002, első felvonás
POSZT-előzetes 2.
POSZT-előzetes 1.
Kolozsvári Fordítások a Tháliában
Beszélgetés Catalina Buzoianuval
Revizor Pécsett
Nick Carter Tatabányán
Osztrovszkij Erdője Kaposváron
Jeles András Szenvedéstörténete Kaposváron
Bereményi, Shakespeare, Zalaegerszeg
Káprázatos hölgyek Kaposvárott
Marcello és Camillo a Stúdió K-ban
XIII. Stúdiószinházi Fesztivál a Bárkán
POSZT festam: színházak nyáron
Lóvátett lovagok a Vígszínházban
Szikora János a Kalldewey Farce-ról
Meghalt Sinkovits Imre
Euripidész: Alkésztisz
Moliere: A mizantróp
Csehov: Cím nélküli darab