Sejthetőleg Magyarország sok amerikai számára akkor fog fölkerülni a világtérképre, amikor Johnny Depp eljátssza a Viszkis rablót. És ezzel nincs is semmi baj. Én is akkor hallottam életemben először Gram Parsons amerikai country-legendáról, amikor megnéztem David Caffrey A nagy hullarablás című roadmovie-ját.

Tovább a teljes cikkhez

A cseh álom egy nagy átverés története. Illetve mégsem. Csak első látásra az, valójában arról mesél, hogy az emberek hiszékenyek. Arról, hogy az emberek életét a média nemcsak hogy befolyásolja, de akár irányítja is. A Cseh álom ugyanis elmeséli és bemutatja azt a folyamatot, amelyben két leendő dokumentumfilmes, Filip Remunda és Vit Klusak diplomamunkájában lemodellez egy szabályos marketingfolyamatot, amellyel egy hipermarketet vezetnek be a cseh piacra. Csakhogy a hipermarket nem létezik. A létező összes eszközzel befolyásolt emberek többezres tömege a nyitás napján egy mezőre érkezik, ahol egy száz méter széles, tíz méter magas ponyva fogadja őket, a jól ismert logóval feldíszítve, s mögötte: semmi.

Tovább a teljes cikkhez

"Nagyapám Debrecenben született, édesapám pedig Budapesten, és mikor ő 4 éves volt – 1949-ben – a családom kénytelen volt elmenekülni, elhagyták Magyarországot.. Európából mindenképp el akartak jönni, így véletlenszerűen Dél-Amerikában kötöttünk ki. Később sokáig Nicaraguában éltem, majd 1980-ban költözött a család az Államokba. A szüleim sokat jártak vissza Magyarországra, szerették volna, ha én is megismerem, de máshogy alakult az élet. Ez az első alkalom, hogy itt vagyok."

Tovább a teljes cikkhez

A Northfork egyszerre mesél két történetet. Egyszerre vagyunk az ötvenes évek derekán, egy alig néhány lelket számláló, megszűnőben lévő amerikai településen, valahol a világ végén, és egyszerre vagyunk egy kisfiú lázálmaiban, aki valami miatt furcsa. A két világ a végén persze összeér, de koránt sem várhatjuk, hogy megértsük, mi is a cél.

Tovább a teljes cikkhez

Egészen különös világot mutat be Zero Chou Csodás lebegés című filmje. A főszereplő, a transzszexuális Roy (James Chen), kettős életet él: nappal taoista pap, temetési szertartásokat vezet, éjjel viszont egy utazó társulat része lesz: Rose-ként hirdeti a szerelem mindenhatóságát egy színes, csillogó-villogó platós teherautón.

Tovább a teljes cikkhez

Azt már a legelején elmondták a Titanic szervezői, hogy idén főleg a távol-keleti mozi irányába vetették vigyázó szemüket – nem véletlenül. Szokás emlegetni, hogy a távol-keleti filmművészet feljövőben van, ami annyit tesz, hogy a nagy múltra visszatekintő, majd teljesen megújuló japán film után – követve a nagytigrist – a dél-koreai, a tajvani, a thaiföldi, a kínai és külön a hongkongi film is letette mai filmművészetének alapjait az elmúlt években. Van egy műfaj azonban, mely a „feljövő” országok mozijai számára is pusztán importtermék lehet, akár csak az európai filmforgalmazóknak: a japán anime, mely lassan világszerte megteremti kultuszát, így Magyarországon is. Nem véletlenül hívták fel tehát a figyelmet a fesztivál külön anime szekciójára, azon belül is pedig Nagisa Oshima 1967-es filmjére, a Nindzsák bandájára. A film nem csak a készítés korai évszámával, hanem a rendező személyével is magára irányította a figyelmet: Oshima nevét ugyanis nem az anime műfajához kötjük, hanem inkább a nálunk is bemutatott, 1976-os Érzékek birodalma és az 1999-es Tabu című filmekhez.

Tovább a teljes cikkhez