Glikl Hameln
Emlékiratok

Hamelni Glikl zsidó kereskedőasszony német földön élt a 17. és 18. század fordulóján. Jiddis nyelven írott emlékirata a - kapitalizmus kialakulása előtti, még nem asszimilálódott - zsidó polgárság életéről alapvető információkat hordoz. A korral és a témával foglalkozó vizsgálódások alapműként értékelik a memoárt, amely magyarul most jelenik meg először. Glikl asszony tevékenysége Európa északi és középső részére terjedt ki. Rendszeresen járt Frankfurtba, Lipcsébe, Braunschweigbe, a kor legjelentősebb vásáraira. Eljutott Koppenhágába, Danzigba, Prágába, Bécsbe, Amszterdamba és Metzbe is. Az északnémet kereskedelmi szférában tevékenykedett, így erről írt a legrészletesebben. Írásaiból megismerhetjük a zsidó polgárság életmódját, ünnepeiket, házassági szokásaikat és számos más érdekességet.

Wes DeMott
Árnyak

Amikor Peter Jamison, a Dillon repülőgépgyár elismert mérnöke megtudja, hogy az általa menedzselt projektet főnökei minden indoklás nélkül törölni, munkatársait pedig elbocsátani akarják, reménytelen szerelméhez fordul, aki az Állampolgári Szövetség a Kormány Pazarlása Ellen elnevezésű civil szervezetnek gyűjt adatokat a Dillonról. A szerelmi szál politikával keveredik, a nagy összeesküvésben pedig mindenki benne van… Wes DeMott korábban az FBI ügynöke volt, az ott szerzett tapasztalatait sikerrel hasznosítja könyveiben. Már első politikai krimije, a Walking K, hetekig tanyázott az amerikai bestseller listán. Az Árnyak a második regénye. A cím arra is utal, mennyire nehéz a politikai összefonódásokat, a hadiipari komplexum háttérben zajló mesterkedéseit leleplezni, másrészt előrevetíti a cselekmény befejező mozzanatát.

Szlavoljub Gyukics
A Milosevics-klán

A jugoszláv helyzet megértéséhez sokoldalú vizsgálódásra van szükség (ha meg lehet érteni egyáltalán...). Szlavoljub Gyukics szerb újságíró ebben a könyvében elsősorban a személyiség szerepét vizsgálja: arra keres választ, hogy a párt- és államelnök Szlobodan Milosevics, valamint felesége, állandóan változó vezetői gárdája milyen szerepet játszott a délszláv népek sorsának alakulásában, Jugoszlávia felbomlásában. Gyukics politikai pamfletje óriási tényanyagot dolgoz fel, s azt módszeresen, szellemesen, olvasmányosan tárja elénk. Nem mehetünk el az események mellett érzéketlenül, hiszen tőlünk néhány száz kilométerre történtek az ezredvégi Európához nem méltó események. Az sem véletlen, hogy Szlobodan Milosevics az egyetlen mai államfő, akinek a hágai Nemzetközi Bíróság előtt kell felelnie tetteiért. "Az egyik vicc szerint az embargó idején Milosevicsék autójából is kifogyott a benzin útközben. Valahogyan elvergődnek egy töltőállomáshoz, ahol Mirjana találékonyságának köszönhetően azáltalános üzemanyaghiány ellenére autójuk tartályát színig töltik benzinnel. Hát ez a kutas meg ki volt? - kérdezi Szlobodan. Az első szerelmem - mondja Mirjana. Ha hozzámentél volna, most benzinkutas lenne a férjed. Ha hozzámentem volna, most ő lenne a köztársaság elnöke, de hogy te mi lennél, azt nem tudom!" Szlavoljub Gyukics (1928) több belgrádi lap tudósítója volt. 1980-tól a NIN (Heti Magazin) főszerkesztője. Eddig hat könyvet írt, melyek közül négy a Milosevics-mítosszal illetve Szerbia válságával foglalkozik. Jelen könyve, melyet a magyar kiadáshoz ő maga szerkesztett át, Jugoszláviában óriási feltűnést keltett, politikai bestseller lett.

Kakuk György
Koszovói anziksz

Kakuk György jogot végzett, tagja volt a nemzeti kerekasztal-tárgyalások büntetőjogi albizottságának. 1989-től a Mai Nap, majd a Kurír újságírója, 1992-től a Magyar Televízió és a Magyar Rádió munkatársa. 1995-től mindkét intézménynél külpolitikai szerkesztő. 1998-tól a tv2 koszovói kiküldött tudósítója, majd az EBESZ diplomatájaként tartózkodott a térségben. Keveset tudunk arról, mi történt pontosan országunktól délre. A napi híreket persze ismerjük, de a helyzet bonyolultsága miatt nehezen áll össze egységes képpé a sok esemény. Kakuk György egy évet töltött Koszovóban, abban az időszakban, mikor a Jugoszlávia elleni NATO-támadás is zajlott. Sokat beszélgetett vezetőkkel, főtisztekkel, egyszerű albán és szerb emberekkel. Az együtt élő népek közti gyűlölet okát kutatta a beszélgetés során, azt egészítette ki történelmi, etnikai magyarázatokkal.

Harald Kleinschmidt
A nemzetközi kapcsolatok története

Harald Kleinshmidt, Stuttgartban élő fiatal történész; kutatási területe a diplomáciatörténet. Könyvében azt vizsgálja, miként változnak a nemzetközi kapcsolatok, és miként változott a nemzetközi kapcsolatokról alkotott felfogás. Kijelenthetjük-e, hogy a nemzetközi kapcsolatok mindig adott rendszerhez tartozó államok közti interakciók voltak? Mióta beszélhetünk egyáltalán államokról? Mióta létezik, és miben áll a nemzetközi kapcsolatok rendszere? Mióta tudatos az emberiség számára, hogy a nemzetközi kapcsolatok változhatnak? Ezekre a kérdésekre sokáig senki sem keresett választ. Hozzászoktunk ahhoz, hogy nemzetközi kapcsolatoknak az államközi kapcsolatokat tekintsük. Az utóbbi tíz évben viszont azt tapasztaljuk: az a dinamikus egység, amelyet a nemzetközi kapcsolatok rendszerének nevezünk, alávetett az idő változásainak. Ez időszerűvé teszi a téma közelebbi vizsgálatát, amelynek során a szerző a felvetődő alapkérdésekre keres választ, és egy különös világtörténeti összefoglalást alkot.

Hegedűs Gyula
Történelmi dokumentumok lexikona

Hegedűs Gyula fiatal magyar történész, a Kereskedelmi és Vendéglátóipari Főiskola adjunktusa, ahol főleg világtörténelmi előadásokat tart - angolul. A könyv lexikonszerűen ismerteti az egyetemes és magyar történelem során rögzített írásos dokumentumok tartalmát. Hammurapi törvénykönyvétől a maastrichti egyezményig és Szent István törvényeitől a 00. évi Szent Korona-törvényig mintegy 800 szócikk tárgyalja a különböző alkotmányokat, törvényeket és törvényjavaslatokat, dekrétumokat, ediktumokat, paktumokat, egyezményeket, chartákat, statútumokat, fegyverszüneti megállapodásokat, békeszerződéseket, konkordátumokat, bullákat, enciklikákat, regulákat, proklamációkat, petíciókat, manifesztumokat, feliratokat, kiáltványokat, röpiratokat, programokat és nevezetes beszédeket.

Jeanne Cavelos
A csillagok útján

Jeanne Cavelos író, szerkesztő és tanár. Tudományos pályafutását asztrofizikusként és matematikusként kezdte, asztronómiát tanított, valamint a NASA Johnson Úrközpontjának Asztronauta-kiképző Központjában dolgozott. Az izgalmasan megírt, szórakoztató ismeretterjesztő könyvben a szerző a Csillagok háborúja című filmekben és könyvekben felvetett kérdéseket és lehetőségeket vizsgálja. Megkísérel minden témakört kimerítő tudományos alapossággal megvizsgálni, és átfogó képet nyújtani Amerika legkedveltebb tudományos-fantasztikus sorozata mögött rejtőző technológiákról. A tudomány határterületeivel foglalkozó szakértők véleményét és segítségét fölhasználva Cavelos olyan könyvet írt, amely tetszeni fog fiatal tudománykedvelőknek és bölcs öregeknek is.