Szabó Csaba (szerk)
A Grősz-per előkészítése 1951.

A magyar katolikus egyház újkori történelmében a Mindszenty bíboros letartóztatását és elítélését, majd a kényszerű 1950. évi megállapodást követő kommunista egyházpolitika kiemelkedő eseménye Grősz József kalocsai érsek 1951. évi koncepciós pere. Kötetünk nem e kirakatper jogi vonatkozásait, anyagát vizsgálja, hanem kísérletet tesz az előzmények feltárására, a koncepció kitalálásának, formálásának bemutatására. A dokumentumok bepillantást engednek a pártelit gondolkodásmódja mellett az Államvédelmi Hatóság; munkamódszereibe is, érzékeltetik az ÁVH-s kihallgatószobák, a cellák és pincék nyomasztó légkörét. A bevezető tanulmány többek között a szereplők életútját is bemutatva vizsgálja azt a folyamatot, ahogyan a történések alakítják az egyéni sorsokat, illetve hogyan hatnak vissza az egyes személyiségek az események alakulására. Osiris Kiadó és Budapest Főváros Levéltára. Párhuzamos Archívum sorozat., 2680.00 ISBN: 9633891981

Szakolczai Attila
Az 1956-os forradalom és szabadságharc

Ajánljuk mindazoknak, akik szeretnének többet tudni a forradalomról; akik nemcsak arra kíváncsiak, hogy 1956-ban és a megtorlás éveiben mi történt, hanem arra is, hogy ami történt, hogyan történt; akik szívesen történészkednek, és a források segítségével maguk szeretnének választ kapni a kérdéseikre; akik tudni akarják, hogyan látták az eseményeket azok alakítói; akik kíváncsiak e történelmi napok legfontosabb szereplőire; akik tudják, hogy az elmúlt évek, még inkább az elmúlt évtizedek sok esetben egymásnak ellentmondó leírásai zavaros képet alakítottak ki bennük 1956-ról, és ezen változtatni kívánnak; akik szeretnének tisztábban látni, és kíváncsiak arra, hogy a rendszerváltozás óta feltárt források, lefolytatott szakmai viták mennyiben módosították, mennyiben árnyalták tudásunkat a közelmúlt magyar történelmének meghatározó eseményéről. 1956-os Intézet, ISBN: 9630080729

Szauer Ágoston
Kalauz

Masszi kiadó, 880 ft. ISBN: 9638601590

Szegedy-Maszák Mihály
Újraértelmezések

Szegedy-Maszák Mihály az összehasonlító irodalomtudomány tanára az Indiana (USA) és az Eötvös Loránd Tudományegyetemen, az Academia Europaea s a Magyar Tudományos Akadémia tagja, az Association Internationale de Littérature Comparée s a Nemzetközi Magyar Filológiai Társaság alelnöke, a Hungarian Studies főszerkesztője, az Arcadia (Tübingen) szerkesztőségének s a New Literary History (USA) tanácsadó testületének tagja. Krónika Nova Kiadó, 780 ft.

Szegedy-Maszák Mihály - Hajdu Péter (szerk)
Romantika: világkép, művészet, irodalom.

A tanulmánykötet áttekintést ad a romantikával kapcsolatban olyan átfogó, ma leginkább aktuális kérdésekről, mint a romantikus világkép, a töredék mint beszédmód, a romantikus természetszemlélet, az irodalom és a társművészetek viszonya. Több tanulmány foglalkozik a német romantikus filozófiával, Novalis, Schelling és Humboldt munkásságával. A nemzetközi kutatás eredményeit hasznosító, korszerű megközelítések olvashatók a magyar romantika képviselőiről Vörösmartytól Kemény Zsigmondon; Czakón és Jókain át Mikszáthig. Osiris Kiadó, Osiris tankönyvek sorozat., 2800 Ft ISBN: 9633890942

Szigethy Gábor
Csongor álma. (Bár Könyvek)

Savaria University Press., 980 Ft ISBN: 9638275995

Szmirnov, Igor
Lét és alkotás

Igor Pavlovics Szmirnov (1941-) korunk jelentős teoretikusa-kultúrtipológusa. 1989-ben írott könyvében a legmesszebbmenően aktuális filozófiai kihívásra válaszolt, amennyiben a posztmodern halványuló, leáldozó áramlatának alternatíváját, folytatási lehetőségét keresi a posztmodernnel folytatott konstruktív polémia keretében. Egy olyan lehetséges elkövetkező teóriát keres, amely biztosítaná és egyben bizonyíthatná a kultúra folyamatosságát a filozófia elutasítása és felszámolása, a kultúra lezárultának deklarálása után. A könyv segítséget nyújt ahhoz, hogy az elsősorban német, amerikai és angol, valamint francia elméleti írásokra támaszkodó; a filozófia iráni érdeklődő magyar olvasó képet alkothasson az orosz (jóllehet emigrációban született) posztmodern filozófiai gondolkodás jelenlegi helyzetéről. Kossuth Egyetemi Kiadó, Debrecen, 400 ft. ISBN: 9634724671

Sándor Anna
Anyanyelvhasználat és kétnyelvűség

„A nyelvcserefolyamatok felgyorsulásában a nem anyanyelven történő iskoláztatás és a vegyes házasságok egyre növekvő száma játssza a legnagyobb szerepet. Elsősorban e tényezők hatására szorul háttérbe az elsődleges szocializáció nyelve, a magyar, s helyét egyre több színtéren a másodlagosan elsajátított szlovák nyelv veszi át, s válik dominánssá. Ez az út az újabb egynyelvűség felé vezet, ami abban is megnyilvánul, hogy a közösség tagjai a szlovák nyelvet már nem csupán a többségi csoportokkal szemben használják, hanem az egymás közötti, intraetnikus érintkezésben is. Kalligram kiadó, 1400 ft.

Taagepera, Rein
A finnugor népek az Orosz Államban

Osiris kiadó, 2680 ft.

Takáts József (szerk.)
A magyar irodalmi kánon a XIX. században

Kijárat Kiadó, 980 ft.

Tari János:
Néprajzi filmezés Magyarországon.

Európai Folklór Intézet, Örökség sorozat., 1980.00 Ft ISBN: 9638615982

Tarjányi Eszter
A szellem örvényében. A magyarországi mesmerizmus, szellemidézés, teozófia története és művészeti kapcsolatai

Universitas Kiadó, 1344 Ft ISBN: 9639104612

Toót H. Zsolt
Prózaporond

A Prózaporond az olvasónapló fogalmának úttörő újraértelmezése. Hogy miben áll az újszerűsége? Abban, hogy anyagában formabontó tér-idő játékok és szövegek között vándorló idézetek találkoznak a századelő impresszionista kritikáiból ismert hangulatokkal. A Prózaporond írásaiban mindeközben azonban semmiféle aránytévesztés sem fedezhető fel: a kritikák élményszerűen és egyszersmind szabályszerűen fejezik ki a szerző személyes benyomásait. Az írások végén viszont újra és újra megjelenik előttünk a Porond, az idézett motívumokat magába fogadó szürreális tér, amelyet megelevenítve a kritikus pár pillanatig megszűnik pusztán interpretátor lenni, s a műfajok közötti határokat átlépve immár prózaíróként szövi újra azt a motívumhálót, amelyet korábban még kritikusként ismertetett rneg velünk. S nern lehet nem észrevenni, hogy ez az új motívumháló, az írások záróakkordjaiban feltűnő konstrukció már egyszerre szól az elemzett művekről, az elemzett művek elemzőjéről és az út tiszteletéről. Annak az útnak a tiszteletéről, amit a Tao üzenete tárhat elénk. Masszi Kiadó, 990 ft.

Trencsényi László
„Szemtől szemben”. Esetek és (bal)esetek a tanár-diák viszonyban

Érthetetlen, értelmetlen (mert nem érthető, nem felfogható) események, jelenségek tömege vesz körül minket: serdülők kaszabolják le hidegvérrel szüleiket, osztálytársaikat; gyereklányokat erőszakolnak meg (vagy ők kínálják fel magukat); fiatal nők, férfiak árulják testüket úton-útszélen; főszereplővé vált a hazugság, az alakoskodás, a csalás; anyák ölik meg csecsemőiket, adják el tizenéves lányaikat pár száz forintért; bódító-, ajzó-, halucinogén szerek hódítanak, téve rabjukká a sivár, kiürült hétköznapok között őrlődő tömegeket; idegenné (értéktelenné) válik az élet (és a halál): s a sort lehetne még folytatni (szinte a végkimerülésig). PolgArt Kiadó, 1100 ft.

Tóth Imre
Isten és geometria

„Ami engem érdekel az a filozófia. Csak a filozófia. A tiszta filozófia. A filozófiát nem hasonlíthatom semmi más tudományhoz. Nem is érdekes, hogy tudomány-e, vagy sem. Nem fontos tudománynak lennie ahhoz, hogy pozitív értéke legyen. Mondhatnak róla sok mindent, hogy szószátyárság, üres fecsegés, steril spekuláció stb., de egy dolog tagadhatatlan: néhány ezer éve, mióta írott emlékeink vannak, árnyékként követi életünket. Szakítsd ki kultúránk szövetéből azt, amit filozófiának vagy filozófiai reflexiónak neveznek, összedől az egész építmény." Osiris kiadó, 1280 ft.

Török Sándor
Mi az antropozófia (bevezető előadások)

Török Sándor nagy helyzetfelismerő volt. A legkülönbözőbb emberek közötti hétköznapi, de az egészen váratlanul kialakult helyzetekben is képes volt meglátni a különlegest, az egyszerit, akár egy-egy emberben, akár az emberek által közösen kialakított szituációban, és amit látott - kitűnő író volt - kevés szóval, de nagy hátterekre utalva, fantasztikusan tudta megírni, elmondani. Az emberismeret művésze volt. Nem hiába mondta sokszor ő is, mint előtte annyian: GNOTI SE AUTON, azaz: Ismerd meg önmagad. Lassan a gyakorlatban jöttünk rá arra, hogy az ősi beavatási, majd a görög misztériumokban és filozófiában megjelenő közhelyszerű mondat valójában a világ megismerésének is első alapfeltétele. Az ötvenes években nagy szürke télikabátjában Török Sándor délceg, markáns férfi volt, mindenkinek tudott valami kedveset mondani, amitől az illető akár szebbnek és jobbnak érezte magát. Amikor gyerekeink születtek, a szokásos hetenkénti szűkkörű összejövetelek alkalmával mindig hozott egy-két Melbát és az ágyba menő gyerek párnájára varázsolta, hiszen egyik álneve szerint Csilicsala bácsi is ő volt. Nemhiába volt Kököjszi és Bobojsza igaz barátja. E két igaz barát terelgette őt a harmincas-negyvenes évek fordulóján az antropozófiához, mert e könyvek olvastán hívták meg őt, az akkor már ismert regényírót és színpadi szerzőt, Dr. Nagy Emilné Göllner Mária kissvábhegyi házába. Az akkori antropozófusok - itt volt a törzshelyük - kíváncsiak lettek, ki ez az ember, aki ilyen sokat tud az elementáris lényekről. Ő elment, sokáig mókázott, humorizált, megbotránkoztatta a művelt pesti polgárokat, majd egyszercsak ott ragadt. Aztán haláláig elkötelezte magát annak, amit antropozófiaként Rudolf Steiner révért megélt. Genius Kiadó, 1500 ft.

Vadkerty Katalin
A kitelepítéstől a reszlovakizációig

„A Csehszlovák Köztársaság 1938-as szétesését követően a Londonban, illetve Moszkvában letelepedett cseh és szlovák politikusok először egymástól függetlenül dolgozták ki az új csehszlovák állam tervét. A londoni emigrációs kormány terveire a hadihelyzet volt hatással. A német hadsereg előrenyomulása idején területi engedményeket terveztek a hitleri Németország számára, majd a hadihelyzet megváltozásával az 1918-as határokat követelték, 1943-ban pedig már szláv nemzetállamról értekeztek, a németek és a magyarok teljes kitelepítésének tervét ismertették a moszkvai politikusokkal, akik a magyarok esetében a lakosságcserét ajánlották. A nyugati antifasiszta nagyhatalmak már 1944 nyarán jelezték, hogy miután »a magyarok nem németek«, elvetik kollektív bűnösségük elvét. A potsdami egyezmény 1945 júliusában jóváhagyta a német nemzetiségű lakosság egyoldalú kitelepítésének tervét Csehszlovákiából, a magyar nemzetiségűek ügyét viszont az érintett két állam belügynek tekintette, s elvárta a probléma közös, megegyezésen alapuló rendezését. A csehszlovák kormány a potsdami egyezmény után módosította, de nem adta fel a 400 ezer »etnikai magyar« kitelepítésének gondolatát. Az 1946 októberében megkezdődött párizsi békekonferencián ez volt a csehszlovák küldöttség legfőbb célja, ám itt nem sikerült eredményt elérnie. Ezzel tulajdonképpen befejeződött a csehszlovákiai magyar kérdés rendezésének az a szakasza, amelyben a magyar nemzetiségűek egyoldalú, tömeges kitelepítését szerették volna elérni. A következő, második szakaszban áttértek a kérdés többszintes rendezésére, de vezető helyen továbbra is a lakosságnak ősei földjéről való eltávolítása maradt... A csehszlovákiai magyarság második világháború utáni történelmének kutatása csak az 1989-es változások után vált lehetővé, a megpróbáltatások dokumentumai az elmúlt évtizedben kerültek elő fokozatosan a levéltárak mélyéből. A kutatást jelentős mértékben megnehezítette s nehezíti ma is a főhivatali levéltárak állagainak rendezetlensége, így a kutató munkája során számos problémát egyelőre csak vázlataiban ismerhet meg, s az Olvasóval sem ismertethet meg többet.”       Vadkerty Katalin 3400 ft.

Vajda György Mihály
Egy irodalmi Közép-Európáért

A nemzetközileg ismert és elismert tudós élvezetes stílusú tanulmányaiban a közép-európai régió, az Osztrák-Magyar Monarchia keretein belül élő kis nemzetek irodalmainak hasonlóságait, különbözéseit, kölcsönhatásait vizsgálja. Kötetében más és más megvilágításban (kultúrtörténetileg, művelődéstörténetileg, történelmileg) keres választ arra a kérdésre, miért is nem sikerült annak idején az „egységesülési folyamat". Vajda György Mihály higgadt hangvételű műve talán hozzájárulhat az e térségben mindmáig lappangó nacionalista érzelmek értéséhez, megértéséhez - s ez által oldásához is. Fekete sas kiadó, 840 ft.

Varga Zsuzsa (szerk.)
Csernus Tibor

Helikon kiadó, 4380 ft. ISBN: 9632086848

Wölfflin, Heinrich
Művészettörténeti alapfogalmak

Kevés tudósnak köszönhet a művészettörténet olyan maradandó tanulságot, mint Heinrich Wölfflinnek. Műve, a Művészettörténeti alapfogalmak (Grundbegriffe) fél évszázadon át heves vitákat váltott ki ugyan, ám alig van olyan művészettörténész, aki ne köszönne sokat e műnek. Wölfflin célja az volt, hogy szilárd alapot nyújtson a képzőművészeti alkotások megértéséhez. Ő fogalmazta meg először ezeket az alapfogalmakat: 1. lineáris - festői 2. sík - mélység 3. zárt és nyitott forma 4. sokszerűség - egység 5. világosság - homály Finom elemzéseinek fő területe a festészet, kisebb mértékben a szobrászat és az építészet. Nem korlátozódik sem konkrét országra, sem valamely művészi felfogás műveire, a stílus fejlődésének állandó, szinte természettudományosan egzakt törvényeit keresi. Elméletét, illetve alapfogalmait csakhamar alkalmazta az irodalom- és a zenetudomány is. Ezt az esztétikai alapművet több mint harminc év után újra a magyar közönség figyelmébe ajánljuk. Magyar könyvklub, 1990 ft.

gyermekkönyv/mese | humántudományok: 1-, 21-, 41-, 61-, 81-, 101-, 121-, 141-, 161- | irodalom: 1-, 21-, 41-, 61-, 81-, 101-, 121- | ismeretterjesztő: 1-, 21-, 41- | memoire | természettudományok | társadalomtudományok: 1-, 21-, 41- | vers