napi online kultúra és tudomány

Miről ír?

Ezeken az oldalakon mindig megtalálhatja a KonTextus.hu folyóirat-partnereit, a lapok legfrissebb számainak tartalomjegyzékeit, és a Diskurzus rovathoz tartozó cikkeket, amelyek a vitafórum “kötelező olvasmányai”. A lapok ugyan ismert résztvevői a magyar nyelvű folyóirat-piacnak, mégis: egyfajta character-sketch nem árt.

A Beszélő politikai és kulturális havilap, a ’80-as évek szamizdatban terjedő folyóiratának örököse. Bizonyos időszakban hetilapként jelent meg, 1996-tól kezdődően havi gyakorisággal. Számaikban különös hangsúlyt kapnak a közelmúlt magyar és közép-európai történelmének értékelései, a kultúrpolitika és emberi jogok kérdései, a magyar közbeszéd és irodalom állapota.

A BUKSZ - Budapesti Könyvszemle 1989-ben indult kritikai folyóirat, amely indulásakor deklarálta: “Alapelvünk a szakmai igényesség. Mintánk a szigorú Budapesti Szemle és a kiváló New York Review of BUKSZ!” A lap az évek során valóban kivívta a könyörtelen bírálatok szemléje címet, ám a BUKSZ-ban egy ideje nemcsak recenziók találhatók, hanem interjúk, bibiliográfiák és viták pl. a tudományos fordításokról, a kurrens nemzetközi kritikai szemléről nem is beszélve.

A Café Bábel 1991-es indulása óta a tematikus számok elkötelezettje. Olyan központi témákat keresnek a lapszerkesztők, amelyekhez irodalmi és tudományos szövegek egyaránt hozzárendelhetők, és gazdagon illusztrálhatók. A “Játék” számot megelőzően a “Sziget” és a “Számok” voltak a Bábel tematikájában, tavaly pedig a négy őselemnek, a földnek, a víznek, a tűznek és a levegőnek szenteltek egy-egy számot.

A Replikát azzal a szándékkal alapították 1990-ben magyar szociológusok, hogy hozzájáruljanak a hazai társadalomtudományi diskurzus fölpezsdítéséhez és az egyes tudományok közötti párbeszéd kialakításához. 1993-tól fogva a kezdetben vállalt szakmai profilt tudatosan tágítani igyekezneka lap készítői: a Replikában így folyamatosan publikálhatnak történészek, közgazdászok, pszichológusok, nyelvészek vagy tudománytörténészek. A blokkszerű szerkesztéssel az interaktív társadalomtudomány ideáját szeretné a lap megvalósítani, mely hosszú évek óta elkötelezett ismertetője az internetes kultúrának és a kommunikáció új múdszereinek.

A Székelyföld kulturális folyóirat 1997 őszén indult és Csíkszeredában jelenik meg. Nem csupán irodalmat, irodalmi tanulmányokat, kritikákat közöl (Szépirodalom, Literata Hungarica, Scripta Mundi, Szemle), hanem betekintést nyújt erdélyi színházi történésekbe (Forgószínpad). Figyelemmel kíséri a képzőművészet alakulását (Műteremtés), megismerteti az olvasókkal az erdélyi tudományos élet „virtuális” akadémikusait (Academica Transsylvanica). Népszerű tanulmányokban ad teret közelmúltunk történelmi változásainak (Ködoszlás). Bátorítja a levéltári dokumentumokra „vadászó” kutatókat (Irattár), odafigyel a Kárpátokon túli csángó-magyarokra (Kelet Népe), és néprajzi tanulmányok közlésével igyekszik átláthatóbbá tenni mindennapjainkat (Aranyág) – közlési teret engedve a nem tudományos igénnyel készült, de annál érdekesebb oral history műfajának is (Ujjlenyomat).

A Filmvilágot 25 éve alapították, Magyaroszág legfontosabb filmes folyóirata, mely egyaránt közöl hosszabb, elemző írásokat, és rövid filmkritikákat. Rendszeresen dolgoznak fel filmelméleti témákat, és különböző filmtörténeti korszakokat, de készülő filmforgatókönyvek részleteit is megjelentetik. A lapból a magyar és nemzetközi filmes élet tendenciáiról lehet naprakész írásokat olvasni.