A napokban fontos nyilatkozat jelent meg az otthoni sajtóban, amelyben számosan kifejezik szolidaritásukat a folyamatos egyéni és csoportos terrorista merényletek célpontjává váló Izraellel. A szöveg így hangzik:

"Fájdalommal és felháborodással értesülünk az Izraelt ért újabb terrortámadások híreiről. A zsidó állam létét, biztonságát fenyegető szervezett erőszak, a civil lakosok tucatjainak halálát eredményező hidegvérű terror azoknak a szélsőséges palesztin erőknek az érdeke, amelyek meg akarják torpedózni a békefolyamatot, és saját, fundamentalista államukat nem Izrael mellett, hanem helyett kívánják megteremteni.

Mi, magyarországi zsidó értelmiségiek és barátaink, tudjuk mit jelent a családtagok elvesztése, ártatlan fiatalok értelmetlen halála. E nehéz napokban, hetekben szolidárisak vagyunk a zsidó állammal. Együttérzésünket fejezzük ki Izrael népével, osztozunk az áldozatok családtagjainak gyászában. Támogatjuk a terror elleni küzdelmükben mindazokat, akik meg akarják teremteni Izrael békéjét, biztonságát, zsidók és arabok erőszakmentes egymás mellett élését."

Eddig a szöveg, amelyet több tucat „magyarországi zsidó értelmiségi" – bár talán jobb lett volna így: „zsidó származású magyar értelmiségi" – írt alá. Némi meglepetés, hogy köztük baloldaliak vagy baloldali liberálisok is akadnak, hiszen Európában a baloldali értelmiség hagyományosan – a Harmadik Világ melletti régi, még a hatvanas évek dekolonializációs, forradalmi időszakából származó szimpátiájából fakadóan – az elnyomott kisebbség oldalán áll. Például Izraelben a palesztinok mellett, Törökországban a kurdok mellett, Szerbiában az albánok mellett, és így tovább. (Így van ez Itáliában is, ahol mellesleg virágzik a Bob Marley, Manu Chao és Che Guevara kultusz.) Általában a baloldal hajlamosabb az egyenlő emberi méltóságból kiindulni, míg a régi jobboldal jobban kötődik az etnikai-kulturális hovatartozáshoz. Hazánkban azonban úgy tűnik ebben a tekintetben a bal a jobb, és a jobb a bal. De ez csak az egyik kérdés.

Már egy ideje megfigyeltem, hogy Magyarországon nem kevesen akadnak, akik saját nyugati identitásukat Izraelhez való viszonyukból vezetik le. Nem az Izraelhez való viszonyukat határozza meg nyugati identitásuk, hanem éppen fordítva. Nem az állampolgári jogegyenlőség, az emberi jogok és az individuális szabadság nyugati alkotmányos alapelvei szerint teszik mérlegre a palesztin-izraeli viszonyt, hanem a mindenkori izraeli pozícióhoz képest határozzák meg viszonyukat az említett alapelvekhez. Ennél fogva mintha hiányozna belőlük a kételkedés attitűdje, az önreflexióra való képesség, s mintha ebben az egyetlen vonatkozásban ugyancsak eltűnne belőlük a kritikai szellem. Nem veszik észre, hogy a kritikai alapállás feladása és az etnopolitizálás elfogadása az első lépés a nyugati identitás kiüresítéséhez. Pedig az egyik terror léte nem igazolhatja a másikat, az öngyilkos terroristák nem igazolhatják az állami terrorizmust. Mindkettő borzalom.

Aki ezt a szörnyű konfliktus-sorozatot figyelemmel kíséri, nem gondolhatja komolyan, hogy a bűnösök kollektíven csak az egyik oldalon vannak, az ártatlan áldozatok pedig csak a másikon. Mindkét oldalon vannak ártatlan áldozatok.

Szerencsére azonban az egyoldalúra sikeredett, biased & ethnocentric szövegen segíteni lehet, ha egy pillanatra megkíséreljük felidézni önmagunkban kételkedő-mérlegelő attitűdünket, s nem zárjuk ki eleve az objektivitásra – vagy legalábbis a konfliktus megértésére – való törekvést. Már ha ez a cél egyáltalán. Például, ha legalább a hipotézis szintjén elfogadnánk, hogy a palesztinoknak is vannak emberi jogaik. És nekik is lehetnek együttérzésünkre méltó, ártatlan áldozataik. Ha azonban a szöveget alaposabban szemügyre vesszük, kiderül, hogy akkor is érvényes, ha Izrael helyébe Palesztinát írjuk. De írhatjuk mindkettőt is. Sőt, a szöveg épp azért jó, mert ha kell Csecsnyára, Koszovóra és Afganisztánra is alkalmazható. Ezért a nyilatkozatot az alábbiak szerint javaslom pontosítani:

"Fájdalommal és felháborodással értesültünk az Izraelt és Palesztinát ért újabb terrortámadások híreiről. A zsidó és palesztin állam létét fenyegető szervezett erőszak, a civil lakosok tucatjainak halálát eredményező hidegvérű terror azoknak a szélsőséges palesztin és zsidó erőknek az érdeke, amelyek meg akarják torpedózni a békefolyamatot, és saját, fundamentalista államukat nem Izrael vagy Palesztina mellett, hanem helyett kívánják megteremteni.

Mi magyarországi zsidó és nem zsidó értelmiségiek és barátaink, tudjuk, mit jelent a családtagok elvesztése, ártatlan fiatalok értelmetlen halála. E nehéz napokban, hetekben szolidárisak vagyunk a zsidó és palesztin állammal. Együttérzésünket fejezzük ki Izrael és Palesztina népével, osztozunk az áldozatok családjainak gyászában. Támogatjuk a terror elleni küzdelmükben mindazokat, akik meg akarják teremteni Izrael és Palesztina békéjét és biztonságát, zsidók és arabok erőszakmentes egymás mellett élését."

Mert az erőszakmentes egymás mellett élés megteremtése csak közös erőfeszítéssel, mindkét fél bevonásával lehetséges.