Mindannyian emlékszünk még arra, amikor pár "rosszéletű", nyilvánvalóan túl sok szabadidővel rendelkező tudós emberfület növesztett egy egér hátára! A látvány még ma is viszolygással tölti el a génmanipulációtól borzadó egyszerű földpolgárokat, akik nem szeretnék gén- és biomérnökök túlhajtott adrenalin szükségletének, illetve elvadult szeszélyeinek kiszolgáltatni az emberiség jövőbeli kinézetét. Valahogy szeretünk ragaszkodni a már meglévő, itt-ott ugyan hibás tervezésű, (légcsövünk keresztbe áll a nyelőcsövünknek, luk-torlódás a combok közötti részen, különösen a nőknél), de mégiscsak szívünkhöz nőtt emberi kinézetünkhöz.

Amióta azonban a Tufts Egyetem tudósai rájöttek mitől és hogyan is világít a szentjánosbogár lámpása, ez sokakat nézeteik revideálására fog késztetni. Hát nem volna csodás, ha a nyári alkonyatban, mi emberek is precízen koreografált fényjelzésekkel udvarolhatnánk egymásnak a mezőkön szökdécselve, a homlokunkon kinőtt szentjánosbogár-lámpácskákkal? Mindenesetre ez igazi, pozitív módon jövőbe mutató feladattal látná el a gén- és biomérnököket, és véget vetne az eddigi isten- ember- és egérkáromlásnak!

A salétrom-oxidot sokáig csak úgy ismertük, mint a legközönségesebb, autókból kipuffogtatott szennyező anyagot, aztán 1998-ban, három kutató elnyerte az orvostudományok Nobel-díját, mert felfedezték: a salétrom-oxid jelzéseket tud közvetíteni a szív sejtjei és erei között. Ők állapították meg először, hogy a gáz jelzőmolekulaként működhet a szerves organizmusban. Azóta bebizonyosodott, hogy a salétrom-oxidot vérnyomás-szabályozásra is használja a szervezet, valamint arra, hogy küzdjön a behatolni akaró baktériumok ellen, és persze segít az idegsejtek egymás közötti kommunikációjában is. Így került a salétrom-oxid a szentjánosbogár lámpácskájának titkára fixálódott kutatók látóterébe. Kiváncsiak voltak, vajon ez a gázmolekula funkcionál-e a lámpácska villanykapcsolójaként?

Azt már tudták, hogy a bogár szerteágazó légcsöveit gyűrűsen körbevevő sejtekben kis fénytermelő üzemek találhatóak, amelyek fénytermelő főzettel állnak mindenkori készenlétben. A főzet - talán nem véletlenül -, luciferin nevű fehérjét, luciferaze nevű enzimet és egyéb molekuláris fűtőanyagot tartalmaz. Ezeket a fénytermelő üzemecskéket őrzik állhatatosan a szervezet energia-üzemecskéiként is ismert mitokondriumok, amelyek nem engedik az oxigént a főzet közelébe, nehogy lángra lobbantsa azt, hanem ehelyett minden oxigént mohón magukba szippantanak. Amikor azonban a bogár az idegsejtjein keresztül elküldi a "most akarok villogni" jelzést, a légcsövek környéki sejtek vad salétrom-oxid termelésbe fognak, mellyel elárasztják az őröket, akik ettől rendesen elájulnak – magyarul rövidzárlatot kapnak –, minek következtében a felszabaduló oxigén végre eljuthat a fény-főzetig, hogy begyújtsa azt. A lámpácska állítólag saját fényétől alszik ki, mert a fehér fény végül megfordítja a salétrom-oxid által beindított folyamatot.

Nyilván lesznek olyan emberek, akik nem mernek majd a homlokukon villogó lámpácskákkal közlekedni, mert attól fognak tartani, hogy így bárki levadászhatja őket. Ők nyilván jobban preferálnák, ha a hónuk aljában világító lámpácskával titokban olvashatnának a sötétben, vagy, ha a köldökük mélyén villogó lámpácskát egyedül a takaró alatt csodálná meg szerelmük. De biztos lesznek majd olyan exhibicionista alakok is, akik egész testükön villogni akarnak majd, mint egy feldíszített karácsonyfa, ami nyilvános helyen sokaknak zavarná a szépérzékét. Mindez azonban a jövő polgárjogi mozgalmainak zenéje, ugyanis nem lesz egyszerű dolog kiharcolni azt, hogy az emberek oda növesszenek maguknak lámpácskákat, ahová csak akarnak, hiszen a magát "erkölcsös többségnek"- tartó, önkinevezett bírák intoleranciájával mindig is keményen meg kell majd küzdenünk.

(P.S.: A fent ismertetett felfedezéssel remélhetően sikeresen lehet majd kezelni azokat a krónikus identitás-válságban szenvedő pácienseket is, akik hosszú évszázadok óta szeretnének bokréta méretű kokárdákat műteni a fejük helyére. Úgy érzem a kísérletek arra engednek következtetni, hogy a fejbe beépíthető, nemzetiszínű villogók a legmakacsabb azonosságkételyeket is eloszlatják, és kitűnően helyettesítik az eredeti kényszeres elképzeléseket, melynek kivitelezése sajnálatos módon megfosztaná a betegeket a fejüktől.)

Ha részt akarsz venni a TERVEZZÜNK EGYÜTT EMBERT pályázaton olvasd el ezt a felhívást!

A Tervezzünk együtt embert pályázaton bárki indulhat, rajzokkal és kiegészítő szöveges magyarázatokkal. Az első 10 helyezett műveit kiállítjuk a kontextus.hu oldalain, valamint a Trafóban. A zsűri három szempont szerint fog dönteni:

1. Praktikusság
2. Esztétikai szempontok
3. Szórakoztatás

A cél a jelenlegi nem-praktikus testi, illetve működésbeli megoldások felderítése és kijavítása, a küllemünk esztétikai dúsítása, átlényegítése, (persze tradicionális emberi kinézetünk legalább utalásszerű megörzésével), továbbá - mivel mostanra már világossá vált, hogy az emberi élet célja nem más, mint egymás szórakoztatása mindaddig míg össze vagyunk zárva a földi létbe -, testünk minél szórakoztatóbbá tétele.
A pályázatokat a következő e-mailen fogadjuk:

tervezzünkembert!